Barbara Constantine: Tom, kicsi Tom

Ahol Isten elvesz, ott mindig ad is. – tartja a mondás. Csak hogy sajnos ez visszafelé is igaz... Ahol ad, ott is el is vesz. Például hatalmas cickókat ad egy kislánynak, de észt törődést azt már nem. Ad egy picinyke magot a hasba, aki kikel, de a rendes tetőt, megélhetést megvonja. Így lehet, hogy Tom, kicsi Tom egy ütött-kopott lakóautóban él az anyukájával Joss-szal, és krumplit, répát, paradicsomot, almát no meg petrezsejmet lop, szigorúan így, pontos jével. Ül a furcsa szomszédok háza alatt, akik magázzák egymást, és akkor is udvariasak, amikor éppen veszekednek, és titokban nézi velük a tévét.

Matt Haig: A ​fiú, akit Karácsonynak hívnak

„De bárhogy hívd az öreget, a lényeg, hogy ismered. Pedig volt idő, amikor senki még csak nem is hallott róla, mert még csak egy Nikolas nevű kisfiú volt, aki a nagy semmi, pontosabban Finnország kellős közepén élt, és semmi köze nem volt semmilyen csodához azon kívül, hogy hitt benne. Gyerek volt, aki alig ismerte a világot, csak azt tudta, milyen ízű a gombaleves, és hogy az északi szél hideget hoz. Szerette a meséket, és csupán egyetlen játéka volt, egy tarlórépából farigcsált baba.”

Már majdnem februárt írunk, de ez a könyvecske még csak most jutott odáig, hogy elolvassam. Igaz, hogy karácsonyi ráhangolódásnak szántam eredetileg, de talán így még jobb is. Ugyan ki szabja meg, hogy karácsonyi történeteket nem élhetünk át az év bármely szakában?! A január-február amúgy is elég lehangoló tud lenni, a nagy szürke, köd és szmog foltozta kabátjával, jéghideg leheletével. Délutánonként már érezzük ugyan, hogy a világosság próbálkozik, de a hideg még mindig makacs, mint egy rossz rénszarvas... Ilyenkor különösen jólesik bevackolódni, egy forrón gőzölgő bögre és könyv társaságában. Senki nem néz oda, ilyenkor aztán lehetünk szentimentálisak vagy hóbortosak, vagy egész egyszerűen csillogó szemű gyerekek, akik mesét akarnak. Még akár 30,40,50... felett is. 

Boldog karácsonyt!

Annyit írjuk le évről évre ezeket a szavakat, de belegondolva, tiszta szívből kívánok minden kedves olvasó (és nem olvasó) embernek is békés, meghitt, vidám pillanatokban, nevetésben, ölelésben gazdag boldog karácsonyt! A fa alá a könyvek mellé szeretetet, álmokat, vágyakat, pajkos összekacsintásokat! :) Olvassatok jövőre is. Könyveket is. Blogokat is. :)

~ Miamona ~

Hangjegy jelentések: HoneyBeast ~ Szilveszterszagú nyári este

Képek forrása: Barba Negra

Nyílt titok, hogy egy kicsit most uborkaszezon van nálam, ami az olvasást illeti. Nem úgy bezzeg a zenével! Ismét fénykoromat élem a muzsikát illetően, hétről hétre beficcen egy (de van hogy több) koncert is, és közben arra a 3-4-5 évre gondolok az életemből, amit majdhogynem zene nélkül éltem. Mostani fejjel, nem értem hogy lehettem képes erre. Na persze ugyanez lehet igaz az olvasásra is, mert még ha gyatra lassan haladok is mostanában, pár oldal azért lecsúszik naponta. Máshogy nem is menne... :)

Úgy látszik az Anna and the Barbies-zal való meghatározó találkozásom és azóta is tartó, sőt külön bloggá is alakult találkozásaim megszabták az ízlésemet is. Azt vettem észre, hogy akiket rendszeresen és kitartóan hallgatok manapság (Anna and the Barbies, Magashegyi Underground, Zaz, Szeder, HoneyBeast), három nagy közös vonással rendelkeznek: 

Galgóczi Dóra ~ Válaszok Háza ~ Interjú

Nem is oly régen olvastam Galgóczi Dóra új könyvét, a Válaszok házát, és az olvasási élményről készült bejegyzésemben már elhintettem, hogy egy kis extra, ráadás meglepetéssel készülök Dórával és a könyvvel kapcsolatban.

Elérkezett az idő, hogy megosszam veletek, mire is készültem. Dóra, volt kedves és megajándékozott egy interjúval, ahol saját magáról, az írásról, könyveiről, könyvekről és a Válaszok házáról is kérdeztem. Fogadjátok szavainkat szeretettel!

Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami

Kedves Jóisten!

Miamona vagyok. Ma körülbelül nyolcvanévesnek érzem magam, kívül-belül. Egyébként huszonnyolc vagyok, már közelebb a huszonkilenchez, nagyjából külsőleg is, bár a gondolataim van, hogy jóval öregebbek, de csak azok, amik messzi-belőlemről érkeznek. Nem csoda, hisz hosszú és nehéz utat kell megtenniük... Egy költözés szélén állok, de nem is ez a nagy dolog, hisz emberek jönnek-mennek, lakások cserélődnek, életutak ás árnyékok érlelődnek és pattannak, mint az egynapos virág, hanem az a hirtelen rám törő tartozom-e-én-egyáltalán-valahová-érzés, ami a műanyagzsákszagú óráimban most elővett. Bezsákolva, és dobozolva az életünk. Jön velünk, ahová mi megyünk.

BÚÉK 2016!

Képek forrása: Pinterest és we♥it

Drága olvasni szerető emberek!

Ezúton kívánok mindenkinek nagyon vidám, lármás vagy éppen csendes szilvesztert, valamint álmokban és megvalósításukban, rengeteg jó könyvben és mindenek felett szeretetben gazdag Boldog Új Évet!

Veletek, jövőre, ugyanitt!

Vidámság, pezsgő és pár jó könyv legyen veletek,

Miamona

Karácsony

Minden kedves olvasómnak és idetévedő könyvszeretőnek nagyon boldog, meghitt, áldott, békés, mosolyban, ölelésben és persze könyvekben is gazdag karácsonyt kívánok! Köszönöm, hogy vagytok és olvastok! Ne hagyjátok abba! :)

Úgy látszik, a jézuska is szereti, ha olvasok...
Addig is csendben vagyok ;) :D

Jonas Karlsson: A számla

Az életben mindenért fizetni kell. Semmit nem adnak ingyen. – Tartja még vagy ezer közmondás, szólásmondás, közhelygyűjtemény. De vajon mit szólnánk hozzá, ha egy nap tényleg benyújtanák a számlát, rendes, sárga csekken, átélt élményeink, megélt boldogságunk komoly kutatói, szakértő csoport által meghatározott tényezők és képletek által kikalkulált összegét kapnánk kézhez?! Főszereplőnk pont így jár. Átlag életet él, talán kicsit átlagosabbat is, mint szeretne, legalábbis így gondolja, ehhez képest az összege igencsak magasra rúg...

„– De hogyan jött ki ekkora összeg? – böktem ki, mire végre szóra bírtam nyitni a szám.

– Nos – válaszolta –, az életnek ára van.

Egy ideig egy szót sem szóltam, mert fogalmam sem volt, hogy erre aztán mit is mondjak.

– No de... – nyögtem ki végül – ...hogy ennyire drága legyen!” 

G. Szász Ilona: Álomszövő Pendula

Elfogultság ide vagy oda (persze, hogy ide! :)), be kell valljam, nagyon szeretem a blogomat! Tetszik, hogy, amikor belépek, és körülnézegetek, tényleg magamat, és mostanában gyűjtögetett emlékeim egy részét látom, amiben jólesően megfér egy őrjöngős, sikítós, ugrálós Anna and the Barbies koncert, egy tüneményes mesekönyvvel. Mert hogy most bizony ez következik soron. Az Álomszövő Pendula, aminek már a címe olyan ajtókat nyitogat bennem, amik mögé igencsak jó lenne belesni...

G. Szász Ilona könyvének alakulását a facebookon követtem nyomon, mint régen, gyermekként ácsingóztam utána, lestem az újdonságokat, Ilona kikacsintgatott néhány illusztrációval, és egyre csak azt éreztem, ez kell nekem a polcra! Mert egy Pendula, aki álmokat sző, csak jó lehet. Megszőheti talán az én álmaimat is...

Guus Kuijer: Minden dolgok könyve

 „– Tulajdonképpen mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? – kérdezte. 
– Boldog – felete Thomas. – Boldog szeretnék lenni.” 

Minden maradandó olvasásnak, legalábbis a legtöbbnek van valami története. Ennek a kis könyvecskének esetemben annyi, hogy kedves barátosném és bloggerinatársam PuPilla üzenetet küldött, mely üzenet ennyi volt: Minden dolgok könyve – kell neked! Én hittem neki, így azonnal be is szereztem. És milyen jól tettem, mert egy újabb kincseskönyvvel bővült a repertoárom.

Martin Pistorius: Néma üvöltés

Martin Pistorius, a tizenévesek gondtalan életét élte, amihez hozzátartoznak a sérülések, kisebb-nagyobb betegségek, így egy egyszerű kis torokfájás is. Csak, hogy a torokfájásból, esetében némaság lett, a némaságból rohamos gyengülés, teljes és ijesztő leépülés, míg végül Martinból szellemfiú vált (Ghost Boy – ez az eredeti regény címe is). Az orvosok értetlenül álltak az idegen eredetű degeneratív betegség előtt, csak találgatni tudtak. Aztán egy idő után már azt sem. Csak elfogadták (beskatulyázták) Martint olyannak, amilyen. Betegnek. Értelmi fogyatékosnak. Éber kómásnak. Egy élőhalottnak. Két évet jósoltak neki. Ez be is igazolódott, csak kicsit másképp, mint jósolták. Két évig, Martin teljesen elszakadt a külvilágtól, még pislogással se tudta jelezni, hogy – saját elméjébe és testébe zárva ugyan, de – él. Csak hogy a két év után nem a halál jött el, hanem a lassú és fájdalmas újjászületés.

Felpróbált utazó

Hosszú vándorlása, és feltétel nélküli öröm, és önfeledt pillanatok szerzése után, ma hazaért az én kis Felpróbált utazóm. Ha mesélni tudna, biztos elmondaná hány kedves, féltő kézben lelt nyugalomra, hány mosolyt csalt az arcokra.  

Szám szerint tizenkét otthonban járt, amelyből nyolcan jeleztétek vissza kedvesen a kezdőoldalakon, hogy jó élmény volt, szóval ezért már megérte...

BÚÉK 2015!

Mindenkinek kívánok vidám, pezsgőfröccsenős, malacroppanós szilvesztert, és nagyon boldog, álmokat és terveket életre hívó, sikerekben térdig gázoló új évet!

Bár nem hiszek nagyon a horoszkópban, de nagymamámnak azt vettem idén, méghozzá kínait, őt ugyanis érdekli, én meg örülök, ha olvas. Persze fel kellett olvasnom belőle neki, de így legalább megtudtam, hogy 2015 a kecske éve lesz; a béke, harmónia, nyugalom, összefogás, sikeres harc a gonosz ellen, nagy kibékülések, kreativitás, művészi kibontakozás és szárnyalás éve. Nekem jól hangzik, legyen úgy! Nem vagyok semmi jó elrontója... Mindezeket kívánom hát Nektek is 2015-re, és mellé természetesen rengeteg sok jobbnál jobb könyvet és felemelő olvasási élményt!

Jövőre, veletek, ugyanitt! :)

~°° Miamona °°~ 

Karácsony

 ~°° Minden kedves olvasómnak, bloggertársamnak, könyvet írónak, előállítónak és kiadónak, véletlenül idetévedő virtuális vándornak, manónak, törpének és óriásnak nagyon boldog, békés, meghitt, szeretetben, bejgliben és persze könyvekben/ olvasásban/ történetekben dúskáló karácsonyt kívánok!  °°~ 

 ~°° Miamona °°~ 

(Forrás: sarahwilkins.net)

BÚÉK 2014

Mindenkinek nagyon vidám Szilvesztert, és örömökben, álmokban és valóra válásukban/ váltásukban, na meg persze rengeteg jó olvasásban gazdag Új Évet kívánok!

Karácsony

Mindenkinek kívánok békés, vidám, meghitt pillanatokban, szeretetben és persze könyvekben, olvasásban gazdag 
Boldog Karácsonyt!

Válságkezelés

Kedveskéim!

Azt hiszem itt az idő beismerni, hogy nem megy ez már nekem sem... 

Bár a nagy "naftalin" válságról csak akkor hallottam, mikor már kihunyóban volt, végül engem is érintett, súlyosabban, mint hittem. Nem ugyanaz, mint régen, sokan eltűntek azok közül, akik miatt voltam, így én is takaréklángra kapcsoltam. Ráadásul, üröm az ürömben, egybeesett az eddigi legsúlyosabb olvasási válságommal, és - bár nem akartam - de jól belegondolva mélységesen elszomorít, és felháborít az irány, ami felé tereltek (volna) bennünket, így hát mostantól én is (bizonytalan ideig) csak adatbázisként tekintek a "naftalinra". Valakik most még talán hálát is adnak, hogy nem bombázom offokkal a rendszert. :) 

Ha eltűnnék...

Nem gyakran szoktam ilyen én-bejegyzéseket írni, de most valahogy kikívánkozik...

(we♥it.com)

Játék az elefántért - Helyzetjelentés

(we♥it.com)

Remélem tetszett Nektek a játék! Én nagyon élveztem, és egy kicsit már most hiányzik... Nem baj, biztosan csinálok még! Ilyet is, meg mást is... :) 

Épp most számolgattam át a pontokat (remélem hiba nélkül), és annyit elárulhatok, hogy holnap bizony-bizony sorsolás lesz!!! :) Izgatottan várom, hogy mi lesz az eredménye, remélem Ti is! :)

És ne feledjétek... kiegészíteni, változtatni vagy akár újonnan benevezni is van még időtök, egészen ma éjfélig! 

Mindenkinek további kellemes vasárnapot! Ilyen borongós időben a legjobb bekuckózni és olvasni vagy filmezni. :) 

Összes forduló: itt