Témázunk - Csúf, kopasz Hókuszpókok

Idei első Témánk (igen, most már kiérdemelte a nagybetűt! :) ) a csúf, kopasz Hókuszpókok, azaz a negatív hősök (hős inkább = karakter). Merthogy akarjuk vagy sem, érdekel vagy sem, hemzseg tőlük a világirodalom. Szerintem kétféle negatív hős karakter van, az amelyiktől viszolygunk, rettegünk, undorodunk, és az, amelyiktől viszolygunk, rettegünk, undorodunk, közben meg perverz módon titkon odáig vagyunk érte. Az a fajta, aki már annyira rossz, hogy az már "jó". Akitől imádunk rettegni, és bár féltjük főhőseinket, alig várjuk, hogy színre lépjenek. Még akkor is, ha tisztában vagyunk a következményekkel....

Elsőre az jutott eszembe, hogy én nem hiszem, hogy sok ilyennel találkoztam, ezért aztán átnéztem az elmúlt évekbeli olvasásaimat, és máris abba a dilemmába futottam, hogy egyáltalán ki is számít negatív "hős"-nek? 

Padisák Mihály: Gyalog Juli

 „S a Kétfa-tanyában, itt a Siratózug legeslegvégén már nem élt más, csak egy hetvenéves öregasszony és egy tizenhárom éves lányka. Két ereje fogyó és két most erősödő karnak kell dolgozni ott, ahol valaha népes család tette a dolgát.” 

Gyalog Juli messziről jött, gyalogolt egyenesen a szívembe, pontosan tízezer-hétszázöt lépéssel, pedig itt lakik a szomszédban, legalábbis nagyon közelinek éreztem. Pedig nem így van. Igazi, Móriczos, Árvácskás féle hamisítatlan, nyers tanyavilágban él, cseperedik. S, hogy egy kicsit jobban el tudjátok képzelni, milyen hely is ez:

Popcorn jelentések - Philip K. Dick by Amazon?!

Képek forrása

Úgy néz ki, az Amazon Studios is beszállt a mostanában olyan népszerű sorozat bizniszbe, hogy letaszítsa az HBO-t a trón(ok)ról?! :) Újabban pilotokat lövell az éterbe, amire szavazni lehet, és a legtöbb szavazatot elértből valóban sorozat készül. (Erről bővebben >itt<)

Mi az a szerelem? - Híres magyar novellák az örök rejtélyű érzésről

Mi az a szerelem? Erre a már-már banálisan közhelyes kérdésre keresi a választ a novelláskötet, amely első ránézésre holmi tini-szerelmi könyvnek tűnhet, erről azonban szó sincs! Igaza van az alcímnek, híres magyar szerzők, (talán nem annyira) híres magyar írását tartalmazza. Ugyanis régi nagyjaink is feltették maguknak a kérdést, és igyekeztek a legkülönfélébb történeteken keresztül megválaszolni, Peiker Éva pedig csokorba gyűjtött most nekünk ezekből kereken egy tucatot. Nem kisebb nevek vallanak a vallhatatlanról, mint:
Móricz Zsigmond, Örkény István, Ady Endre, Krúdy Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor, Csáth Géza, Babits Mihály, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Gárdonyi Géza.
Sorra örömködtem e nevek láttán magam, mert akad köztük olyan, akitől, irulok-pirulok, midőn e valló szavakat írom, de nem olvastam még, pedig bizisten... Hát most csalafinta ízek szökhettek ajkamra, s szökhetnek nektek is, épp csak kósza nyalintások, hogy kiérezhessük, melyik van ínyünkre. Pazar kóstol(gat)ó, annyit mondhatok!

Anne-Laure Bondoux: A Time of Miracles/Csodák ideje

Anne-Laure Bondoux neve ezennel felkerült a listámra, azok közé a szerzők közé, akiktől biztos, hogy szeretnék még olvasni. Mi kell egy igazán szívettépő, és egyszerre szívet melengető történethez? Két dolog: egy naiv, gyermeki narrátor, és a csupasz, rideg valóság. Pottyants egy gyermeket, ennek a rút valóságnak a közepébe, és nem győzöd majd aggodalommal, könnyel és időnként, ha szerencséd van, mosollyal...

 "In life there are so many promises never kept..." 

Robert J. Sawyer: A jövő emlékei

Mit tennél, ha egy pillanatra, pontosabban alig két percre bepillantást nyernél a jövődbe? Látnád magadat húsz évvel később. Hogy nézel ki, mit csinálsz, kivel vagy. Mit tennél, ha ebben a jövőképben azt látnád, hogy nem azzal vagy, akivel most, akivel megöregedni tervezel? Vagy ha azt, nem érted el a célod, az álmod, amit kergettél, amiért keményen dolgoztál? És mit tennél, ha pont fordítva lenne? Ha minden olyan lenne, ahogy most képzeled, eltekintve mondjuk, hogy az autók már lebegve közlekednek? Örülnél? Hátradőlnél? És mit csinálnál, ha egyáltalán semmit nem látnál... Mert a jövőképedben már nem élnél. Kiderítenéd mi okozta a halálod? Megpróbálnád megakadályozni? 

Létezik-e szabad akarat? Mi magunk vagyunk-e saját sorsunk kovácsa? Vagy minden eleve elrendelt, és kőbe vésett? A jövő épp olyan kitörölhetetlen, mint a múlt? Ilyen, és ezekhez hasonló érdekes kérdésekre keresi a választ Robert J. Sawyer regénye, a Flashback azaz A jövő emlékei.

Andy Weir: A marsi

 „-Az asztronauták eredendően őrültek. És nagyon nemesek.”  

Blogbejegyzés: 10107. földi nap

Találó(s) kérdés: Mit csinál egy ember, ha egyes egyedül (tényleg abszolúte, brutál, über, nem túlzóan egyedül) marad a Marson? 
Nos, ha ezt az embert teszem azt, Miamonának hívják, bocsánat, nincs mit szépíteni a dolgon: összeszarja magát!

Na és ha ezt az embert Mark Watney-nek hívják? Elárulom. Ő is... Legalábbis először. Aztán, amíg a teszem azt Miamona úgy is marad, addig üvöltve, míg szájszárazságban, éhségben vagy homokviharban el nem huny, addig Mark nyom egy restartot az elméjében, és átgondolja  a dolgokat. Persze "könnyű" neki, ő rutinos, kiképzett, de hát, ha nem lenne az, mit is keresne a Marson. A turista szezon - amennyire tudom, bár manapság mit lehet jól tudni - még nem kezdődött meg...

Jártam egyet...

Hallatlan, hallatlan, hallatlan... 

Hogy egy olasz macsó megfogalmazza mindazt, amitől egy magyar lány (nő) is "szenved", legbensőbb érzéseket, gondolatokat, amiket nem mer akar magának szavakba önteni, mert akkor valóssá válnak. De nem baj, mert itt van Fabio Volo, és megteszi helyettem. Bevallom, nem mindig szoktam utánanézni a szerzőnek, de most első dolgom volt képet keresni. Szemébe akartam nézni, hadd lássam már milyen az az eszköz, amivel így a vesémbe kémlelt... Hát ciao, Fabio! Hogy vagy? Én most kicsit nagyon vegyesen. De majd jól leszek. Csak kell egy kis idő. Milyen kedves tőled, hogy tollat ragadtál, és levelet írtál helyettem, nekem...

Gombóc Artúr könyveldéje

(képek forrása: pinterest)

Még tavaly kedvet kaptam a csokis book taghez, csak idáig valahogy mindig elmaradt, szóval ezennel pótlom! Jó étvágyat mindenkinek! :)

Patrick Modiano: Éjfű

 „(...) az idő lüktet, kitágul, majd ismét mozdulatlanná dermed, és fokról fokra olyan szabadságérzettel tölt el, mintha megérintenénk a végtelent; amit mások a drogban keresnek, én megtaláltam a várakozásban.” 


Főhősünk, Jean, Párizs utcáit rója, kis fekete noteszével a zsebében, és megpróbálja nyakon csípni a múltat, ami előtte, vagy talán előle szalad, menekül, minden utcasarkon eltűnve, majd újra felvillantva magát. Jean, olvasatomban, egy törékeny, költői, filozofikus, végtelenül érzékeny alkat, akit a múlt éjjelente megrohan. Agya elfeledett szegletéből pókhálók indulnak útnak, egy-egy apró részletet felvillantva. A 60-as években Jean szerelmes volt a titokzatos és szertelen Dannie-ba, aki, feltehetően súlyos ügyekbe keveredett. Jean, most, annyi év után végre szembenéz az igazsággal, hogy ki és milyen volt Dannie és az őt körülvevő számos különös alak...

Felpróbált utazó

Hosszú vándorlása, és feltétel nélküli öröm, és önfeledt pillanatok szerzése után, ma hazaért az én kis Felpróbált utazóm. Ha mesélni tudna, biztos elmondaná hány kedves, féltő kézben lelt nyugalomra, hány mosolyt csalt az arcokra.  

Szám szerint tizenkét otthonban járt, amelyből nyolcan jeleztétek vissza kedvesen a kezdőoldalakon, hogy jó élmény volt, szóval ezért már megérte...

Miamona's Reading Challenge 2015

Nagyon megtetszett ez a reading challenge dolog, ahol különböző kategóriákra kell lehet megfelelő könyvet olvasni az év folyamán, viszont egyik ilyen általam talált lista sem lett maximálisan szimpatikus, mindben volt olyan, amit nem szeretnék olvasni, vagy hülyeségnek tartom, esetleg túl hosszú, így ha már van egy saját könyves kuckóm, miért is ne lehetne saját kihívásom!? :) Az év végi szummázásokban így is szoktak érdekes kategóriák kijönni, miért ne alakíthatnék párat tudatosan... 

Arra gondoltam, aki csatlakozni szeretne, az vagy kövesse az én kategóriáimat, ha tetszik neki, vagy csináljon sajátot,  ha van blogja írjon róla, és kiteszem a linket, ha nincs, nyugodtan írhatja ide kommentben. Ha pedig nincs kedvetek részt venni, de tudtok ajánlani, azt is szívesen fogadom. :)

David Levithan: Nap nap után

Tudom most mit gondolhat, aki kicsit is figyelemmel követ... YA, sci-fi beütés és sorozat... Biztos, hogy jó helyen járok, és ez Miamona Könyveldéje!? Igen. Mindenkit megnyugtatok. Én még én vagyok. Csak új év, új fogadalom. Ha már az év végi összegzésemben olyan szépen felsorakoztattam a határfeszegetős olvasmányokat, vágyakat, gondoltam itt az ideje bizonyítani is! Első sorban magamnak. És mi lehetne a szememben nagyobb mumus, mint egy YA, ráadásul sorozat (bár bevallom, már csak a könyvet a kezembe tartva vettem észre, hogy sorozattal van dolgom... ájvé :) )

Ami a Nap nap utánban felkeltette a kíváncsiságomat az maga az alapsztori: 

Szumma szummárum 2014

Hihetetlen, de ismét eltelt egy év, és már megint itt az ideje, hogy számot vessek és arassak. Immár harmadszor tehetem meg mindezt, a korábbi szummázások itt olvashatóak, ha valakinek nosztalgiázni lenne kedve... És akkor lássuk a medvét... Azaz, hogy 2014-ben milyen volt a "feldolgozott fa" felhozatal!

Nem értek  a számmisztikához, de zsinórban harmadik éve, darabra pontosan 43 könyvet olvastam. Nem tudom hogy jön össze mindig pont ez a szám, de amíg ez alá nem megyek, addig elégedett vagyok. Fölé persze jó lenne hágni. Talán majd jövőre sikerül! :)

Edward Kelsey Moore: Szikomorfán születtem

 „Én tudom az igazat magamról, és azt is, hogy nem vagyok félelem nélkül való. Ha valaha is annak hittem volna magam, az anyaság hamar kijózanított volna. Mégis, valahányszor az ösztönöm azt súgta, el kell futni, valami halk hang azt mondta: - Te szikomorfán születtél. - Erre aztán, jó vagy rossz, maradtam, ahol voltam.” 

A könyv, aminek hetekig nem tudtam megjegyezni, sőt tudatosítani a címét... Most meg már nagy büszkén kiáltanám én is a szélbe, hogy „Szikomorfán születtem!” Odette ugyanis, egy jósnő tanácsának hála, tényleg egy szikomorfán született. És aki szikomorfán születik az karakán, dacos, erős, bátor, soha semmi vész nem érheti. Talán minden szülőnek azt kellene mondania a gyerekének, hogy szikomorfán született. Az sok mindentől megvédhetne, még akkor is, ha csak a hit által.