2012. november 24., szombat

Carole Martinez: Összevarrt szívek





"A nevem Soledad. Ölelésre képtelen, erőtlen karral, haszontalan, nagy kézzel jöttem a világra egy olyan vidéken, ahol összeaszalódnak a testek. Anyám, mire végre be tudott húzódni egy fal mögé szülni, annyi homokot nyelt, hogy tele lett vele a vérem. A bőröm alatt homokóra pereg szakadatlanul. Ha meztelenül állnék a napon, talán látni is lehetne, hogyan folyik át rajtam a homok."




Így kezdi Soledad a történetet. És "a sok homoknak" pedig "egyszer vissza kell jutni a sivatagba."
Soledadnak pedig nincs is más kívánsága, minthogy megszabadulhasson ettől a homoktól, még akkor is, ha ez teljes ürességet von maga után...


2012. november 6., kedd

Yann Martel: Pi élete




Megfigyeltem, hogy minél sikeresebb egy könyv és minél többen ajánlják, az én kezembe annál később kerül. Így volt ez a Pi életével is. Nálam volt már egyszer kölcsön könyv alakban, akkor nem került rá sor. El is felejtettem... Bevallom még a fülszöveget sem néztem meg, csak tudtam, hogy várólistás, el kell majd olvasnom... És ha egy moziban nem pillantom meg a közelgő filmváltozatának plakátját, még váratott volna magára a dolog. 

Minden (illetve a legtöbb) ilyen, így, késleltetve olvasott könyvnél ugyanaz a hatás. Megkérdezem magamtól, hogy mégis mire vártam? De hát ez már csak így van, ilyen az emberi molyi természet...