|
(Képek forrása: we♥it.com) |
"Today's the day when dreaming ends..."
Valamiért ez a dalszöveg jutott eszembe. És valóban... Még, ha rövidebb is volt, mint másoknál, akik "real time"-ban olvasták, az utolsó könyv becsukásával most nálam is végérvényesen lezárult egy korszak. És hogy milyen érzés? Jó. Jó, mert valami igazán különlegesnek lehettem a részese, amiről nem is olyan sokon múlt, hogy örökre lemaradjak. Bántam-e volna? Igen. Mert szegényebb lennék egy világgal, egy érzéssel.
De bármennyire csábító gondolat is lenne most csak ilyen szép, retrospektív általánosságokban, nosztalgiával átitatva írni, azt hiszem tartozom annyival nektek és magamnak is, hogy összesedem a gondolataimat, még most, utoljára a történet lezárásáról.