2021. szeptember 27., hétfő
Grecsó Krisztián: Vera
2021. szeptember 15., szerda
Stacey Halls: Familiárisok
Olyan régen olvastam ki egy könyvet, és olyan régen írtam bejegyzést, hogy hirtelen a jelszavamat sem tudtam, és keresgélnem kell a blog opciókat is... De újra itt vagyok, és ez jó érzés!
Molyon (ebben a pillanatban) 555 csillagozása van. Még jó, hogy nem 666...
Végtelenül sok megkezdett és negyedbe- félbehagyott olvasási próbálkozás után, végre pontosan azt kaptam Stacey Halls regényétől, amire vágytam, csak magam sem tudtam, hogy vágyom... Egy réges-régi, kosztümös történetet, ami se nem kiemelkedően jó, se nem rossz, egyszerűen csak sodor magával, elejétől a végéig leköt, suttog, csalogat, amikor épp nem olvasom, és újra meg újra ugyanolyan érdeklődéssel tudtam fejest ugrani bele, mint először. Ez most elsőre lehet, hogy nem győz meg senkit, hogy ez a könyv jó, de ha valaki látná, mit össze nem szenvedek mostanában az olvasással, ami egykor kikapcsolt, lekötött, és napi cselekvés volt, az tudná, hogy ez most a legnagyobb bók, amit könyv tőlem kaphat...