How to catch a falling star...

♫"Catch a falling star and put it in your pocket

Never let it fade away"♫ 
(Már, ha hagyja magát... :) )

 Neil Gaiman: Stardust 

Hogy miért hittem én eddig, hogy a fantasy nem nekem való? 

Halvány lila, csillagporos fogalmam sincsen!

Hogy miért kezdem azt hinni, hogy mégiscsak nekem való? 

Hát mert beszippant, elvarázsol, megigéz, magával ránt, kikapcsol, elringat, felkavar... és sorolhatnám még... :)

Mindenesetre jobb később rájönni mint soha, nem igaz?

Mivel a könyvből készült filmet kétszer is láttam, ezért nem tudok tőle teljesen elvonatkoztatva, minden nemű és fokú összehasonlítás nélkül írni a könyvről... 

Nem bántam meg azt sem, hogy előbb filmen láttam, mert olvasás közben így csak támogatva voltam, hogy hamarabb, könnyebben értsek részeket. Szerencsére volt bőven plusz, amit a könyv tudott nyújtani.

A film egyébként annyira nem hagyott mély nyomokat bennem, bár arra emlékszem, hogy a mozi sötétjében egyszer sem éreztem késztetést, hogy a mobilom után nyúljak, hogy megnézzem mennyi idő még... ami a mai filmes felhozatalok mellett (tisztelet és ováció a - szerencsére azért időnként megmutatkozó - kivételnek) korántsem olyan gyakori eset, mint szeretném.

Így már nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok a könyv terén is. Aztán egyik nap, itt a nagy karácsonyi forgatagban, szegfűszeges fuvallatban kedvem támadt valami karácsonyit olvasni. Csakhogy ilyenem nem volt kéznél. És ekkor tévedt tekintetem a mélykék borító közepén fénylő sárgás-vöröses fényre. Nem kimondottan ünnepidéző, de a jelenlegi felhozatalból még ez állt a legközelebb a hangulatomhoz, így hát felmarkoltam.

És milyen jól tettem!

Angolul kaptam kölcsön, aminek így utólag nagyon örülök! A nyelvezete könnyed, modern, de azért megtartva a szép- (illetve szebb)irodalmi jelleget, tele kedvesen humoros szófordulatokkal. Szótárhoz egyszer sem kellett nyúlnom, szövegkörnyezetből minden kideríthető volt.

A történet dióhéjban: Tristran Thorn, mint a legtöbb ifjú az ő korában, a szerelem nevű súlyos kórban szenved és maga mögött hagyva a szerinte addig sekélyes, jelentéktelen életét; átlépve az őt addig körülzáró Fala(ka)t, elindul, hogy szíve hölgyének még a csillagot is lehozza az égről. Szó szerint! Illetve lehoznia nem kell, mert az már lehullott magától. Csupáncsak megkeresnie kellene, hogy (Isolde, Iseult, Izolda... helyett) a tipikus viktoriánusan makrancos kisasszonyos jellemzőkkel bíró, hogy-hogynem Victoriának nevezett hölgyeményt meghódíthassa magának.

Csakhogy a csillagot más is szeretné a karácsonyfájára csúcsdísznek, ezért kezdetét veszi a féktelen hajsza... 

Hősünk időközben egyre többet tapasztal az addig ismeretlen(nek hitt) világból, szépen lassan fel(jebb)nő, és megtud egy-két dolgot egy-két dologról.

Elég közhelyes, igen. Aki valami roppant eredetire vágyik, csalódni fog, bár nekem, lévén, hogy eddig nem voltam nagy fantasy faló, azért akadtak egyedinek tűnő dolgok. :)

A történet egyébként a filmhez képest, több is volt és kevesebb is. Először is van szereplő, aki a filmből kimaradt, pedig elég fontos szerepet játszik és jó darabig jelen is van. 

Aztán, míg Michelle Pfeiffer bájosan loknis boszorkányától nem igazán sikerült magam alá piszkítanom, addig a könyvbéli bestiális vörös-feketétől néha váltófutást rendezett a hideg a hátamon. :) 

Véresebbnek éreztem a könyvet és a történet ezt bőven el is bírta.

Szóval osztottam, szoroztam, szumma-szummárumoltam, és a végeredmény sok:1 lett a könyv javára!

Hogy mi az az 1? Na igen... az az egy... apró kis szálka, de olyan élesen tud hasítani, hogy egy kicsit még most is fáj.

Le kell szögeznem, hogy nem vagyok egy nagy habos-babos, effekt, effekt hátán, minden jó, ha a vége robaj és nyál Hollywood-módra rajongó, de a könyv végén nekem most iszonytatóan hiányzott a mindent elsöprő katartikus extázis! :(

~~~~~~~~~~~~ Spoiler veszély!!!! ~~~~~~~~~~~~

Így NEM LEHET LETUDNI egy mindenre elszánt, unikornisokat belező, fejező, vérfürdőket rendező boszorkányt, hogy 

"My sisters will be harsh, but cruel" (...) "However, I appreciate the sentiment. You have a good heart, child."

"You have a good heart, child"???? Na ne vicceljünk már!!! Ess neki, és próbáld akár foggal kitépni, szaggatni,  te undorító, vérszomjas boszorkány!!!! 

"My sisters will be harsh"???? Most hülyéskedsz??? A szétmarcangolt tüdőddel fogják lelasszózni a többi megveszekedett csillagot és egyéb égitestet az égről, míg a világ sötétségbe nem borul.....

Hát szóval na... Neil-Neil... Mi történt itt??? Ez így nagyon nem kóser!!!

~~~~~~~~~~~~ Újra tiszta a terep!!!! ~~~~~~~~~~~~

Ezt az egy (azért nem is olyan kicsi) antimozzanatot leszámítva, összességében nagyon tetszett a könyv, felbátorított, hogy igenis merjek a fantáziavilágokban kóborolni, mert jó az nekem, kell az nekem! :)

~ Értékelés: 10/8 Egy pont azért, mert nem volt szívem többet levonni a fiaskóért, még egy pedig azért, mert fantasy utam legelején állok, és azért legyen még hová fejlődnöm... :) Egyébként nagyon magával ragadott Gaiman stílusa, humora, hangulatteremtése. 

"There is something about riding a unicorn, for those people who still can, which is unlike any other experience: exhilarating and intoxicating and fine."

"As they traveled, the star cursed the day she had fallen to this wet, unfriendly world. It had seemed so gentle and welcoming when seen from high in the sky." 

"Looking out over the world from above, he could never remembering feeling so alive as he did at that moment. There was a skyness to the sky and a nowness to the world that he had never seen or felt or realized before." 

"Catch a falling star and put it in your pocket

Never let it fade away

Catch a falling star and put it in your pocket

Save it for a rainy day

For love may come and tap you on the shoulder some starless night

Just in case you feel you want to hold her

You'll have a pocketful of starlight"