„Ez egy csavargó világ, és a csavargók dalába nem kell rím.”
Ez az a könyv és bejegyzés, ami előtt, közben, után mély levegőt kell vennem. Illetve előtte csak kellett volna, mert bevallom, hogy erre nem voltam felkészülve. Mert, amit kaptam, az... nincs rá jobb szó: kemény! Annak minden jelentésével. Pedig elég csak a borítót kézbe venni, máris arcunkba "tolakszik" minden, ami a könyvet olvasva ránk vár: kietlen magány, kirekesztettség, embertelenség, kiszolgáltatottság, tekergőző szavak, gondolatok, életek, vér, egy parányi kapocs, és körülöttünk a szurokként lemálló falak. Benyák Zoltán könyve nem romanticizált, habókos, kedves, szelíd csavargókról szól. Nem egy szívet melengető mai Twist Olivér, és nem is egy átírt Három férfi, egy mózeskosár. Hanem mélyen a húsunkba vájó, realisztikus pokolfeltárás.
