Katherine Applegate: Iván, az egyetlen

Iván, a gorilla valóban az egyetlen. Lassan nem csak fajából... Egyetlen abban is, hogy én még más gorillákról, ha jól emlékszem nem olvastam egy teljes könyvet. Pedig sokat lehet okulni belőle, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Mert Iván, az egyetlen trükkös kis írás. Még a borítója ellenére is azt hittem ez egy teljesen komoly, felnőtteknek szóló könyv, ami ugyan részben igaz, ám a stílust, nyelvezetet, történetet és képeket tekintve nyugodtan gyermeki kézbe is adható. Legjobb, ha együtt olvas a família, így akár a (bármelyik oldalról) felmerülő kérdéseket meg lehet beszélni frissen, melegében. Mert kérdések bizony lesznek. A válaszok pedig nem könnyűek... Miért olyan az ember, amilyen? És valóban olyan, amilyen? Miért ez az uralkodhatnék? Miért nem elég csak verni a mellüket, miért kell a karmos bot és rács és kerítés? Az állatok miért tűrik ezt? Egyébként jó hely az állatkert?

Guus Kuijer: Minden dolgok könyve

 „– Tulajdonképpen mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? – kérdezte. 
– Boldog – felete Thomas. – Boldog szeretnék lenni.” 

Minden maradandó olvasásnak, legalábbis a legtöbbnek van valami története. Ennek a kis könyvecskének esetemben annyi, hogy kedves barátosném és bloggerinatársam PuPilla üzenetet küldött, mely üzenet ennyi volt: Minden dolgok könyve – kell neked! Én hittem neki, így azonnal be is szereztem. És milyen jól tettem, mert egy újabb kincseskönyvvel bővült a repertoárom.

Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap

Azt az olvasási élményt a legnehezebb megörökíteni, amikor a könyvet becsukva egyszerűen nincsenek szavak. Mint ahogy először most sem voltak. Csak szenvedés és gyász van. Szikrányi feloldozás. De az is csak rengeteg szenvedés és még több gyász árán. Két nő, eleinte két világ, ami végül egybe torkollik, forr és forrong, míg közös sorssá nem kovácsolódik. Pedig egy volt az már előtte is, csak két külön úton indult... De végül közös a sors, a rizs, közösek a sikolyok, némák és hangosak egyaránt. 

Mindig így járok a hasonló könyvekkel. Tudom mi a téma, így elméletben azt is tudom, mi vár rám, de a gyakorlatban csak egy naiv gyerek vagyok, aki egészen addig nem hisz a borzalmakban, amíg (legalább így, a lapokon keresztül) meg nem tapasztalja.