2011. december 31., szombat

B.Ú.É.K.!





Kedves Bloggerek, Bloggerinák, Blogbúvárok!



Ezúton kívánok Mindenkinek pezsgődurranásban (szemre, gigára vigyázni!), jókedvben, derűben, örömben bővelkedő Szilvesztert! 

És álmok megvalósításában, tervek valóra váltásában, tehetségek kibontakoztatásában  és persze olvasásban, még hozzá jó könyvek olvasásban gazdag, 

Szép Új Esztendőt! :)


És remélem jövőre is kitartotok mellettem, én biztosan itt leszek és írok rendületlenül! :) 









2011. december 30., péntek

Óév, Újév


Kedves Blogolvasók!

Minden év vége felé elérkezik az idő, mikor az ember akarva, akaratlanul is számvetést készít magában, hogy sikerült a nemsokára záruló év, miket szeretne elérni a jövő évben. Hát most bennem is támadt egy ilyen belső kényszer, főleg, hogy nagy változások előtt állok, talán az eddigi legnagyobbak előtt, munka, nagybetűs élet, felelős döntések… nem is részletezném, mindenki tudja miről beszélek, vagy átélte már, vagy átfogja, vagy ha szerencsés átaludta. (Ha ilyen előfordult, azonnal írjon, tudni akarom az altató receptjét!) :)
Szóval viccet félre téve, arra gondoltam megüzenem én pár szóban 2011-nek, mit gondolok róla, és megsúgom 2012-nek mit várok el tőle! 
Ha van kedvetek, tartsatok ti is velem! :)


2011. december 29., csütörtök

Régi karácsony Fekete Istvánnal


(...) meggyújtottam a gyertyákat, és karácsony lett egyszerre, kívül és belül, közeli és tűnő, messzi múlhatatlan karácsony. Egyedül voltam, és mindenki bennem volt.

Pont így voltam én is Fekete István szívet melengető, néhol borongós, máskor derengős történeteivel. Gyermekkorom karácsonyai sorakoztak fel újra szívemben, szemeim előtt, és az az utánozhatatlan, máskor át nem élhető csoda, ami akkor még minden évben körüllengi az ünnepet, majd legközelebb visszaköszön, de csak már apró pillanatokban, mikor ismét egy gyermek lüktető, reszkető öröme tölti meg a csendet.



2011. december 27., kedd

"It's Coraline. Not Caroline. Coraline,” said Coraline.


Fülszöveg (Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz)
"Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtó nyílik és csukódik. A tizennegyedik zárva van, mögötte csak egy téglafal, amíg egy nap Coraline ki nem nyitja, és egy átjárót nem talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. Csak mégis más… 
Eleinte a másik lakásban minden csodás. Jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon, Legyen az Ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött még más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét."


Neil Gaiman fantáziavilágában minden ki-be-csavarodik, hogy az ember már szinte becsavarodik. Na hát ezt hiányoltam én a Farkasok a falbanból! Zseniális alapötlet, és itt most végre jól ki is lett bontva. Vagyis inkább összegubancolva... Na értitek... :)
Volt egy kis "Alice in Wonderland" érzésem, csak ez inkább "Coraline in Horrorland"... 


2011. december 22., csütörtök

Molnár Ferenc: A kékszemű










Karácsonyra hangolódván került hozzám a könyv, és így utólag nagyon sajnálom, hogy nem adta már valaki jóval korábban a kezembe. Biztos vagyok benne, hogy a csoda nem maradt volna el.
Bár az igaz, szerencsére, így sem maradt el, csak felnőtt fejem már nem engedte annyira kibontakozni, mint a gyermeki engedte volna...









2011. december 21., szerda

Karácsony



Kedves Blogolvasók, Molyok és idetévedt látogatók!

A Karácsony már itt kopogtat az ajtónkon, ne legyünk hát restek, engedjük be. Be, egyenesen a szívünk melegébe!

Itt az ideje elkezdeni a ráhangolódást, ha eddig az egyéb bokros teendők miatt még nem tudtunk lelassítani, fellélegezni, mélyen beszívni a gyertya fényét.

Tegyük félre egy kicsit a bevásárlások hajszáját, a csomagolópapírok zörgését, mindenhova tapadó ragaszok bosszúságát, a bejgli receptjét, vagy a halfilézés tökéletes technikáját ecsetelő szomszédot!

Gyönyörködjünk egy karácsonyi képben, képeslapban, rajzban... Hallgassunk vagy dúdoljunk régi szép melódiákat, vegyünk kezünkbe egy karácsonyi könyvet. Ennyi kell csak a szívünknek, zsigereinknek, hogy rákapcsolódjon az ünnepi hullámhosszra. Gyújtsunk egy gyertyát és a lángba nézve idézzünk magunk elé mindenkit, akit szeretünk, valaha szerettünk, aki fontos, sőt még azt is, aki tüskét hagyott bennünk. A láng apró melege kiolvasztja, vagy legalábbis meglazítja azt a kis szilánkot, csak higgyünk benne. Higgyünk magunkban és az Ünnepben. Mindenben, ami kedves nekünk, és amiben érdemes hinni!

Kívánok Mindenkinek örömben, meghitt pillanatokban, jókedvű kacagásban, szeretetben, huncut összenézésekben gazdag Békés, Boldog, Áldott és Teljes Karácsonyt, 
 és álmokkal, tervekkel, vágyakkal teli, megvalósításokban gazdag, az újtól nem reszkető Sikeres és Boldog Új évet!

És persze ne feledkezzünk meg hű barátainkról sem, a könyvekről, olvassuk őket bármikor, bárhol, bármennyit, bárhogyan! 
Csak örömmel, csak szépen, ahogy a csillag megy az égen. :)

Búcsúzóul megosztom veletek pár kedvenc karácsonyi képem, hogy ezzel is  még jobban hangolódhassatok! :)


2011. december 20., kedd

Északi szélre Hetedik hullám


(...) felcsapó, felhabzó, pusztító – magasra törő hullám, amely mindent megváltoztat, úgy alakítja a tájat, hogy többé már semmi nem olyan, mint előzőleg volt.




Daniel Glattauerrel egyetértve, valahogy én is így képzelem a szerelmet... 

A tépő, szívfájdítóan maró északi szélre nem igazán találtunk végső gyógyírt az első részben, hát most megpróbáljuk egy hetedik hullámmal elmosni és rendezni azt a bizonyos tájat...

A stílus továbbra is lehengerlő, sziporkázó; Emmit és Leót továbbra sem tudom nem szeretni, minden idegtépő ön- és egymást sanyargató megmozdulásuk ellenére sem...

El tudom képzelni, néhányan (inkább jó páran) mennyire kiakadhatnak olvasás közben, hogy "Könyörgöm, mi ez a....??? Mi ennek az értelme, lényege? Miért, miért, miért, miért?" 




2011. december 19., hétfő

How to catch a falling star...


♫"Catch a falling star and put it in your pocket
Never let it fade away"♫ 
(Már, ha hagyja magát... :) )

 Neil Gaiman: Stardust 

Hogy miért hittem én eddig, hogy a fantasy nem nekem való? 
Halvány lila, csillagporos fogalmam sincsen!

Hogy miért kezdem azt hinni, hogy mégiscsak nekem való? 
Hát mert beszippant, elvarázsol, megigéz, magával ránt, kikapcsol, elringat, felkavar... és sorolhatnám még... :)
Mindenesetre jobb később rájönni mint soha, nem igaz?

Mivel a könyvből készült filmet kétszer is láttam, ezért nem tudok tőle teljesen elvonatkoztatva, minden nemű és fokú összehasonlítás nélkül írni a könyvről... 


2011. december 15., csütörtök

Jóképű, pimasz csibészek (In memoriam James Dean)

(Forrás: http://www.maniacworld.com/face-of-faces.html)

Hogy van ez az arcokkal?

Hogy van ez az emberi arcokkal? Némelyik olyan, mint egy nyitott könyv, míg mások lelakatolt pincéhez hasonlítanak...

Állok a buszon, középen a forgó részben, velem szembe felszáll egy kajla kamaszfiú, arca pimasz, "rosszfiús", de közben meg tipikusan a mama kedvence, akiért bomlanak a lányok. Borzos szemöldök, morcos tekintetbe bújtatott meleg barna szemek. Ő lehet vagy 16, én... hagyjuk, majd egy tízessel több. Rám néz, tekintete azt mondja: "Mit bámulsz?" ; közben azt is: "Ez az, nézzél még..." Én újra gimnazista lettem, elpirulok. Alig várom, hogy holnap elmondjam a lányoknak... Csakhogy "a lányok" közül már van aki feleség, anya, és nem is igen tartjuk a kapcsolatot...


2011. december 14., szerda

Mese, mese, mátka

Közeleg a Karácsony, és ilyenkor szívesebben olvasunk szívmelengető, mesés történeteket, átszőve csodával, hittel, szeretettel, reménnyel... 


Nekem is most jött meg a kedvem, a már egy ideje nálam várakozó, Csillagporra. Jól esik este bekucorodni a meleg ágyba, egy bögre forró teával (vigyázva, nehogy a könyvre öntsük...) és elmerülni egy másik, távoli fantáziavilágba.


Mi több, a napokban rábukkantam egy remek kis meseíró pályázatra, melyet most megosztok veletek, hátha ti is kedvet kaptok az alkotáshoz, hiszen még van idő... :)  


A  pályázatról bővebben: itt


Én is nekiálltam farigcsálni rá valamit, majd meglátjuk mi lesz belőle... :)


Aki pedig szívesebben olvassa csak a meséket, annak szívből ajánlom Ciccnyog kihívását! :)




Mindenkinek meghitt készülődést kívánok az ünnepekre, de ne csak kívül, hanem főleg belül! :)


Nektek mit üzen a gyertya lángja?




2011. december 13., kedd

Fábián Janka: Emma fiai

És a történet pereg tovább... Emma és Gábor immár egy család, három teljesen különböző személyiségű fiúval: a mindig komoly Tamással, a lázadó, folyton külön utakon járó Péterrel és a művészlelkű Öcsivel; és egyetlen leánnyal: Évával, akit az egész család kis gyöngyszemként óv és dédelget.

Mint azt a cím is jelzi, itt most középpontban a fiúk állnak, akiket  a sors, a politika és az eltérő érdeklődések is próbára tesznek. Legelőször Tamással és Péterrel ismerkedhetünk meg, Öcsi alakja csak később bontakozik ki. Ennek eredményeként nem is sikerült olyan részletesre, mint két testvére. Ezt egy kicsit sajnáltam is.

Mint ahogy azt is, hogy Fábián Janka - a naplórészleteken kívül - nem ír egyes szám első személyben. Pedig itt most, én jobban el tudtam volna merülni a történetbe, ha azt a szereplők "saját" szemszögéből élhetem át. Főleg Péter indíttatásaira lettem volna még jobban kíváncsi. 

A hétköznapok szürke bája mögött pedig megint csak rendületlenül ott dörömböl a történelem, azaz a 2. világháború és Hitler uralma. És mintha ez önmagában nem lenn elég, újabb szereplők lépnek be a család életébe, és régi, elfeledett árnyak járnak vissza kísérteni a múltból.
A történelem ábrázolása ismét érzékletes, érdekes és magával ragadó, melyből azonban most erősen hiányoltam az igazi drámaiságot... Egy "könnyedebb" korrajzot kaphat az olvasó, a legfontosabb eseményekkel, és az átlag hétköznapok részleteivel megfűszerezve. 

~ Értékelés: 10/8 Fábián Janka erőssége ismét a felpörgött eseményekkor mutatkozik. 

2011. december 12., hétfő

Arcképcsarnok (Játék a szerzőkkel eredmény)

Kedves Mindenki!

Meghitt eredményhirdetés ez, mert sajnos nem sokakat ihlettek meg a ki-, el- és megfacsart szerzők. Ennek oka talán az lehet, hogy valószínűleg tényleg túl nehézre sikeredett ez a játék most, bár én, mint készítő, továbbra sem tudom megítélni... De nem baj, nem adom fel, próbálkozom tovább! :)

Összesen 3 darab megfejtés érkezett, ebből egy teljesen hibátlan! Gratulálok Nima! Szép teljesítmény! :)
Gratulálok a többieknek is! :) És köszönöm, hogy részt vettetek... Úgy sajnálom, hogy ajándékkal még nem kedveskehetek, de félig megvalósított ötlet már van, szóval csak idő kérdése! ;)

Továbbra is megéri majd errefelé leskelődni, mert ötletem, mint a tenger... :)

És akkor lássuk, kikkel babráltam ki, ezzel is természetesen a tiszteletemet kifejezve! :)


2011. december 6., kedd

"Folyékony torztükör" (Játék a szerzőkkel)


Kedves Mindenki!

Itt az ideje egy újabb remek kis játéknak. Ha ti is így gondoljátok, csapjunk bele...


A kép összeállt! (Játék a borítókkal eredmény)

Kedves Könyvrajongók!

Köszönöm mindenkinek, aki lelkesedett és megtisztelt részvételével! Kereken 10 megfejtés érkezett, amit abszolút sikerként könyvelek el. :)

10-ből ráadásul 6 teljesen hibátlan!!!! Ezúton is gratulálok Nekik, és mindenkinek, aki egy szeletke képből megfejtett akár egyet is! Lehet, hogy nekem nem menne... :)

Na akkor lássuk a megoldásokat:


2011. december 5., hétfő

Miamona irkál: Fényképek bűvöletében - Tavasz

Előzmény: itt

(Forrás: fortepan.hu)


TAVASZ

Miamona irkál: Fényképek bűvöletében - Egy élet is kevés...


Előzmény: itt
(Forrás: fortepan.hu)


EGY ÉLET IS KEVÉS...

Miamona irkál: Fényképek bűvöletében - Remény

Előzmény: itt

(Forrás: fortepan.hu)


REMÉNY

Miamona irkál: Fényképek bűvöletében - Az örökség

(Forrás: http://world-photograph.tumblr.com)


Ki gondolta volna, hogy a Facebook-on, egymás "bökdösésén" kívül, értelmes dolgokat is lehet művelni: :)

2011. december 4., vasárnap

Piece by piece... (Játék a borítókkal)


Kedves Olvasóim!
(Mert remélem, hogy vagytok... :))

Most bebizonyíthatjátok mennyire szerettek olvasni, játszani és hogy mennyire jó memóriával (vagy kereső képességgel) rendelkeztek! :)

Bizonyára nem én vagyok ez egyetlen, akit egy könyv kiválasztásánál sokszor a borító befolyásol. Bevallom, ha egy borítót szépnek vagy érdekesnek találok, nagyobb az esélye, hogy eljutok a fülszöveg elolvasásáig.

Hát akkor most játszunk egy kicsit a borítókkal!


2011. december 2., péntek

Fedél csere


Nem is én lennék, ha alighogy elkészül a blogom, nem jutna eszembe költöztetni teljesen máshová :D PuPilla most helyeslően bólogat, kaján kis mosollyal a szája szegletében, így van? :P
Nem baj! A költözésnek technikai oka volt, még pedig az, hogy a freeblog-os sablonok, legalábbis a gyáriak, roppant elavultak, ahogy arra Nima is felhívta figyelmemet, ám én ebből eddig annyit tapasztaltam, hogy nem működött a "kedvenceld a molyon" opció, ami EGET RENGETŐ KATASZTRÓFA!!! Kérdés sem fért hozzá, hogy költözünk!!! :))))