Hosszú vándorlása, és feltétel nélküli öröm, és önfeledt pillanatok szerzése után, ma hazaért az én kis Felpróbált utazóm. Ha mesélni tudna, biztos elmondaná hány kedves, féltő kézben lelt nyugalomra, hány mosolyt csalt az arcokra.
Szám szerint tizenkét otthonban járt, amelyből nyolcan jeleztétek vissza kedvesen a kezdőoldalakon, hogy jó élmény volt, szóval ezért már megérte...
A könyvet (melyről bejegyzés itt olvasható) még 2013 márciusában olvastam, és bár a részletekből sok minden nem maradt meg mára, a kellemes, fárasztó nap után ért pihentető élmény még feldereng. Ezt írtam akkor:
„Nem volt nagy durr, tűzijáték, csak egy kellemes, csendes este egyedül, befelé, csak magamban, egy bizsergető, meleget árasztó forró bögre tea / egy pohár jófajta bor a léleknek és az álmoknak és a mi lett volna háknak…”
Ugyanilyen jóleső most viszontlátni a könyvet, a sok szép, általatok írt üzenettel. Így, egy kicsivel még szebb emlék marad! :)
Köszönöm Mindenkinek, hogy vigyázott rá, és továbbjuttatta, különösen @bagie-nek, hogy (általam generált, nem szándékos akadályok árán is) hazanavigálta!
ez annyira jó, amikor írnak bele. nekem is ment körbe két könyvem, és megmaradt az utókornak, kik olvasták, mikor, és mit gondoltak róla. :)
VálaszTörlésPéldául a Téboly :D :D :D
TörlésIgen, sokkal többet ér így a könyv, nekem még egy dedikálásnál is jobban tetszik ez most! :))
Törlésaha, az az egyik, a másik meg a holdfény a város felett. az ráadásul még nagy becsben is van tartva, mert nekem is kedvencem, meg kisnimának is.
TörlésMona, van még ilyen összefirkált utazód? :D
Nincs, csak ez az egy :)
TörlésHát ez tényleg tök aranyos :)
VálaszTörlésUgye hogy ugye :)
Törlés