Alessandro Baricco: Vértelenül

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, kit úgy hívtak, Alessandro Baricco. Olasz nemzetiségéhez híven szerette ő a spagettit, csak éppen nem úgy, mint többi honfitársa, és az olasz konyha szerelmesei szerte a világon; ő nem aldentére főve, ízletes mártással nyakon öntve, gazdagon megszórva sajttal fogyasztotta, ó nem! Ő nyersen ette, a közepén kettéharapva, fogaival őrölve, miszlikelve... És ez az, ami őt olyan egyedi, utánozhatatlan gourmet-vá tette...

"Fura elképzelései vannak az embernek a bolondokról, ha egyet se ismer." Nos, én ismerek egyet. A szó legnemesebb értelmében. Ugyanis soha nem találkoztam még olyan íróval, aki ennyire egyedi és mégis mindig más-más módon tudna írni. Baricco valóságos kaméleonként váltogatja a stílusokat, eszközöket, hangulatokat... Akár egy könyvön belül is (lásd: Tengeróceán). Ehhez pedig, szerintem elkerülhetetlen, hogy az ember maga is "bolond" legyen!

Ezzel a könyvecskéjével azonban most bajban vagyok. Egy kora hajnalon, rémálomból riadva, gondoltam ezzel csillapítom le magam. Lehet, hogy ez az elgondolás nem volt túl szerencsés... Először is, úgy, ahogy voltam, pizsamástól, kócosan, ólmos pillákkal belecsöppentem - mit csöppentem, zuhantam - egy véres leszámolás kellős közepébe. Mondjuk már az nagy szó, hogy elérte nálam, hogy mégse tegyem le, annak ellenére, hogy ez nem az én műfajom se könyvben, se filmen, kerülöm, amennyire csak lehet, néha téve csak kivételeket, akkoris általában véletlenül, vagy mert párom behúz a csapdába és reménykedik benne, hogy jól sül el a turpisság. :) 

Az egész sztori kicsit maffia életérzés, csak dióhéjba zárva. 

Talán ez a 90 oldal túl rövid volt, talán túl hirtelen ért a téma és talán nem hajnali, félálomba való olvasmány ez...  

A cím találó, de spoiler mentesen nehéz róla írni, ezért nem is teszem... Mindenesetre annyit mondhatok, hogy örülök a fosztóképzőnek! :)

(Forrás: google.com)

 "nem lehet egy jobb világról álmodni és azt hinni, hogy elnyerheted csak azért, mert vágyakozol utána"

~Értékelés: 10/6     Rajongásom a Tengeróceán és Novecento után/miatt töretlen és szívesen folytatom barangolásomat Baricco világaiba, de ez most inkább a nem annyira tetsző Selyemmel vetekszik... Valószínűleg mind a kettőből újraolvasás lesz...