2013. július 3., szerda

Bezzeg az ő idejükben...




(Forrás: google)

Ez most eléggé off lesz, de nem tudtam magamban tartani... 


Még hogy a fiatalok mindig olyan elégedetlenek, nem örülnek semminek, bezzeg a régi időkben, minden kis apróságnak tudtak örülni...

Nem tudom találkoztatok-e már a bekötött 49-es villamossal... Minden ülésen és korláton, ablakon, plafonon gyönyörű szép szőttesek (? kötések) díszelegnek, virágok, pillangók, állatkák...

(Forrás: google)
A "gerilla akcióról" itt olvashattok bővebben: 



Sokszor utaztam már vele, mindig feldobja a napomat. És azt is jó látni, ahogy emberek automatikus mozdulatokkal és  még automatikusabb gondolatokkal felszállnak, majd elcsodálkoznak, kicsit kizökkennek a megszokott szürkeségből.
Ma is ezzel a villamossal jöttem haza. Az egyik megállóban felszállt két nyugdíjas korú néni, mögém leültek és elkezdtek beszélgetni. A következő mondatok hangoztak el (a teljesség igénye nélkül):

- Jaj, mi ez, nézd már, összerondítják a SZÉP üléseket. 
- Nemhogy inkább takarítanák őket elcsúfítás helyett. 
- Régen, a KÖJÁL ezt nem hagyta volna! 
- Nem szeretem az ilyen modern dolgokat, ez régen nem volt... - mondja,  miközben hagyományosabbnál hagyományosabb, és népibbnél népibb motívumokkal van körülvéve... :)
- Mennyi pénzbe kerülhetett ez... 
És itt elkezdtek politizálni, hogy erre bezzeg van pénz, stb... ezt inkább nem részletezném, itt a fülem is kikapcsoltam... :) 

Majd kis idő múlva:
- Csak tudnám honnan lehet ez?
- Amerikából! Honnét máshonnét? Csak ott találnak ki ilyen dolgokat...
- Nem az ötlet, az anyag...
- Jaaaa, az, hát... nem valami nagy eresztés, elég olcsónak látszik, biztos valamelyik turiból van.
- Hát ez az! Én ezekre nem akarok leülni, ki tudja hol volt, mi volt előtte... 
Majd ezek után: 
- Te... voltál te már abban a turiban ott a... Jaj, el kell menned...

Szerencsére ennél a pontnál le kellett szállnom. :)

(Forrás: google)
Én mindenesetre innen is köszönöm a "gerillakötőknek", hátha olvasnak. :) Remélem sokáig ép és szép marad a munkájuk. Kár, hogy a kedvencem, a pók, ha jól láttam már hálóstul eltűnt... A másik kedvencem a forgóban  elhelyezett napraforgó, remélem annak még jó darabig nem kél szála... :) 


(Forrás: urbanista.blog.hu)

9 megjegyzés:

  1. Annyira rühellem a "néniket". Nem érdekel ki mit szól hozzá, igazán kihalhatnának már... Undorító banda, kihasználósak, tolakodósak, megjátszósak, és legfőképpen: bunkók.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt jól megaszontad! :D Hát... szerintem az a baj, hogy nem mindegyik olvas Janikovszky Évát. :)

      Törlés
    2. Szerintem egyik senem... :((( De azért bezzeg a mai fiatalok mi... :( pfuh, nagyon fel tudom húzni magam.

      Törlés
    3. Ne tedd! Árt a szépségednek :))

      Törlés
    4. Ahh, milyen igazad van, megyek is, bepúderezem az orrom :D

      Törlés
  2. :D:D:D hát ez kész. különösen tetszett a "ki tudja hol volt előtte", meg a "SZÉP ülések"....:D úristen, ezeknek tényleg nem sok sütnivalójuk maradt már....:S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem a gondolatmenet sorrendje tetszett. Hogy a szép ülés, de koszos, inkább takarítsák, de turi, fújj, arra nem ülünk, de azt a turit meg kell nézned... :D Jót kugliztak a kijelentéseikkel. :)

      Törlés
    2. Azt se tudják mit beszélnek...

      Törlés