2016. május 8., vasárnap

Britt-Marie nálatok is járhat ~ Nyereményjáték!



::::::::::::::::::::::::::::::::::
Közhírré tétetik, aki játszik, nyerhetik!
::::::::::::::::::::::::::::::::::

Britt-Marie, nem is olyan régen nálam járt. Aztán, ennek köszönhetően én a rádióban. Backman, már egy ideje szívesen látott vendég nálam, eddig minden könyvével elbűvölt! Szóval, ő is bármikor járhat nálam... Innen üzenem! :)

Britt-Marie, csak úgy, mint korábban a Nagymama és Ove, nem éppen az első látásra szerethető karakterek közé tartoznak. Nagyon nem! Paranoia, téveszmék, rigolyák és rögeszmék. Ezek a fő alkotóelemeik. Aztán, amikor szépen lassan felszínre vándorol a múlt, hátán hozva a miérteket, mi újra és újra szívünkbe zárjuk ezeket a fránya botcsinálta hősöket. Nem is tehetünk mást, mert Backman szépen mindent, centiről másodpercre megtervez.

Aki nem érti rajongásom ilyetén mértékét, az most próbára teheti magát, ő vajon kibírja-e kötődés nélkül?! Meg szeretném ugyanis osztani veletek Britt-Marie történetét. Ezért 

::::::::::: nyereményjátékot hirdetek! :::::::::::





Már csak magamból kiindulva is tudom, hogy bizony az Ovék és Britt-Marie-k, bárhogy próbálnánk is tagadni, bennünk is ott élnek. Különböző formában, és mértékben persze. 

Ahhoz, hogy megnyerjétek Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie című könyvét, nem kell mást tennetek, mint itt a blogbejegyzés alatt, kommentben, legalább egy rigolyátokat, rögeszméteket megosztjátok, őszintén.

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Határidő: 2016. május 13. péntek este 8 óra 
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Hogy egy kis bátorságot csepegtessek belétek, kezdem én a sort. Íme néhány az én rigolyáim közül:

  • Ha mosogatok, minden tányért, bögrét, poharat, evőeszközt stb. nagyság szerint teszek sorba a száradóra.
  • Az én evőeszközös sorrendem: kanál, villa, kés, és ebből én sem engedek! De ne mondjátok el Britt-Marie-nak, jó? :)
  • A villamosra, és a metróra szeretek aszerint felszállni előre, középre, hátulra, hogy ha leszállok közelebb legyen a cél, ami felé megyek.
  • Ha fagyit veszek, alulra mindig a gyümölcsöset kérem, ha mindkettő gyümölcs, akkor a savanyúbbat, és zavar, ha az eladó felcseréli a sorrendet.

Na jó, bár a sort még tudnám folytatni, ennyi azt hiszem bőven elég ízelítőnek. Most rajtatok a sor, hogy színt valljatok, ha szeretnétek megnyerni a könyvet! :)



A rigolyák, Fortuna és Britt-Marie legyen veletek,
Miamona

56 megjegyzés:

  1. Egye fene, megpróbálok én is ringbe szállni Britt-Marie-ért. :)
    Az én rigolyám hasonló a tiédhez, általában nagyjából kiszámolom, hogy a metró melyik része kell nekem a Nyugatinál, ugyanis sokáig nem jöttem rá, hogy a vonatos ikonos az enyém, tehát az visz közelebb a vonatokhoz. :) Azóta mindig úgy igyekszem felszállni, hogy ahhoz legyek közelebb. Illetve szintén vonatos (hát sokat utazom :)), hogy mindig a menetiránnyal szemben szeretek ülni, ha módom van rá. Ebből csak akkor engedek, ha hering effekt van és nem tudok másképp leülni.

    Sister voltam. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Óóó, tényleg, jó, hogy mondod, én is utálok háttal ülni. Ha kanyargós az út, mondjuk én rosszul is leszek. De amúgy is, nekem az olyan... abszurd... :D Köszi, hogy megosztottad, ezennel a kalapba került a neved! :)

      Törlés
  2. Szia, ez nem egyszerű. :)

    A fagyi az nálam is hasonló, nekem a savanyúbb kell alulra a tölcsérben, hogy azzal fejezhessem be az evést. Utálom, ha fordítva csinálják.

    A buszon, villamoson csakis bal kézzel kapaszkodom, mert utálom összefogdosni a kapaszkodót, átvenni onnan a miazmákat, és ha csak a bal kezem koszos, a jobbal meg tudom pl. fogni utána a fagyitölcsért (és bármilyen más ennivalót), ha nincs közben lehetőségem kezet mosni.

    Ebből következik, hogy otthon MINDIG első a kézmosás - de én másnál is elmegyek kezet mosni, ha tömegközlekedéssel mentem hozzá.

    Ha Oszkározok, elöl akarok ülni, hogy beszélgethessek a sofőrrel. Utálom, ha a hátsó ülésre kényszerülök (és csendben kell lennem). :)

    Utálom, ha a puha kötésű könyveimet szétnyitva tárolják olvasás közben, és széttörik a könyv belseje. ha valaki ezt többször csinálja, nem adok neki kölcsön könyvet. (Egyébként is utálom kölcsönadni a könyveimet.)

    Nem szeretem a szalvétát háromszög alakúra hajtogatni. Akkor is vékony téglalap alakúra hajtom, ha előttem valaki már háromszöget csinált belőle.

    Elég ennyi dili?
    (Lenne még.)

    Üdv: V. Ildikó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, a becsületes ízléses szalvéta márpedig téglalap alakú, ez nem dili! :)

      Törlés
    2. A fagyi közös pont, Oszkárnál, örülök, ha hátul ülhetek, és nem kell beszélgetnem :) A könyveset átérzem! Köszi, hogy megosztottad velünk! Versenyben vagy! :)

      Törlés
  3. Jövök játszani, mennyire jó már a nevezési feltétel! :)

    Szinte mindig meghagyok egy kicsit az ételemből. Tudom, hogy szörnyű szokás, és nem is emlékszem, hogy alakult ki, régebben sokat szapultak is otthon emiatt. Néha az italomból is hagyok (kivéve a kávéból, habár épp 10 perce találtam kint a konyhában egy espressós poharat, amiben volt még egy kicsi - röhej, hogy egy ekkora mennyiségből is képes vagyok meghagyni egy kortyot.)

    A fagyis dolog nálam is így van, csak én néha megbánom a választásomat. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kata, és a tusfürdőkben is hagysz! :D Emlékszel, amikor megjegyeztem nálad? :D MOndjuk azt nem tudtam, hogy a kajánál is így vagy. A kozmetikumokból én kisajtolok mindent, és az italokat is megiszom mindig (a kávém túl gyorsan el is fogy mindig :D ), a kajánál nem zavar, ha meghagyok, annyit eszek, amennyi jólesik. :)
      Ez nem nevezés! :)
      És elnézést a kedves blogtulajtól, akinek egy másik rigolyájába rondítottam most bele a közbekotyogásommal, ugyanis azt szereti, ha PÁROS számú komment van a posztoknál! :D Bocsi Mia! :)

      Törlés
    2. Igen, de azt meg olyan okokból, hogy nehéz kinyerni a végén, de az is biztos, hogy nem erőlködöm annyira, mert a végére már mindig unom az illatot (kivéve egy-két csodát persze). :)
      Most válaszolok erre és akkor marad a páros szám, jó? :D

      Törlés
    3. Na, én pl. ki szoktam erőltetni a végén azokat a cseppeket, ez asszem akkor az én egyik rigolyám, és kapcsolódik a mániás szelektív szemeteléshez, hiszen én még utána el is mosom a szépítőszeres flakonokat, és úyg megy a szelektív kukába. Ehhez meg ugye jobb ha üres, mert az alján lévő kis rétegnyi tusfürdő elég sokáig habozna.

      Azóta jól összegubancolódott a kommentek száma :D :D :D

      Törlés
    4. Ez tényleg érdekes. Talán nem akarod, hogy véget érjenek a jó dolgok. :) Köszi, te is játékban vagy! :)

      Törlés
  4. Szia Mona, én is jelentkezem ezért a jó kis könyvért:) Egy olyan rigolyámat választottam, ami sokszor plusz munkával, de ugyanakkor örömteli pakolgatással jár..:D Soha nem teszek a polcaimra új könyvet a jóval régebbiek közé, mert az a "kényszerképzetem", hogy akkor ez a legújabb szerzemény hamarabb elveszíti a finom új papír illatát:) Szép estét, Simon Alíz

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem van benne ráció. :D A könyvespolcot néha én is újrapakolom. Most például hangulat és szín szerint vannak főleg. :) Köszi, kalapban a neved! :)

      Törlés
  5. Jövök én is játszani :)
    - Nem ülök le háttal közlekedési eszközön, max. ha tömegnyomor van (én is hányingeres vagyok a buszon, képes vagyok 15 perces útvonalon is rosszul lenni, helyközi járaton)
    - a szekrényben a ruhák külön legyenek válogatva (nadrág, póló, pulóver) az ingek és egyéb kabátfélék az akasztósban.
    - szemetesben igyekszem szelektíven gyűjteni (mivel kertes házban élek, így ételmaradék nálunk soha nincsen, mindent megeszik a kutyus :)
    - sosem veszek piros ruhaneműt, kiegészítőt.
    - szeretem a rendet, sosincs káosz az íróasztalomon.

    Hirtelen ennyi jutott eszembe, de biztosan van még jó pár :D
    @mama_gold voltam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a rosszullét sajnos engem is üldöz, gyerekkorom óta. Repülőre is csak Daedalonnal merek ülni. A többi "rigolyád" meg csak hasznos, szép rend lesz tőle mindenhol, nekem tetszenek. A pirostól, érdekes módon én is ódzkodom. Már, ami a ruhát illeti. De annyira, hogy még viszketni is képes vagyok tőle. :D Köszi, és Fortuna legyen veled! :)

      Törlés
  6. Én is jelentkeznék a játékra.Az én rigolyám a mosással kapcsolatos. A fehér ruhákkal kezdek és a feketékkel végzek. Ennek a régi forgótárcsás mosógéppel való mosásnál bírt jelentőséggel,ma már nem. Azonkívűl a teregetésnél is mindennek pontosan,gyűrődés nélkül kell a szárítón lennie. :-) Szép estét: Anita

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A teregetés, igen!!! Mondjuk én vasalás megelőzés végett teregetek gyönyörűen, vasalni csak végső esetben szoktam. Túl rövid hozzá az élet, hogy még ilyenekre is pazaroljam... :D Köszi, és hajrá! :)

      Törlés
  7. Szia! Szeretnék én is jelentkezni a játékra.
    -nem szeretem,ha más iszik a poharaimból,bögréimből
    -teljesen ki tudok bukni ,ha fiúk nem hajtják le az ülőkét maguk után :)
    További szép estét!
    Margit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teljesen megértem a poharas, bögréset, a munkahelyen én is inkább elzárom a bögrém, minthogy kivigyék a konyhába elmosni, és más igyon belőle... :) Az ülőke meg, hát igen, azt hiszem a legtöbb férfival "rendelkező" nő küzd ezzel... :D Köszi és kalapba kerültél! :)

      Törlés
  8. SziaMiaHaramia!
    Szerencsére kevés a fixa ideám, és a munkámon kívül a rendetlenséget is kibírom, viszont a munkám megszervezésében már-már ijesztő pontossággal kidolgozott rutint követek, amit jobb, ha nem írok le.

    Ideillőbb rigolyák: ha bármiből - legyen az szendvicsre tett szalámikarika, uborka stb., csokikockák, ropogtatnivaló, egymásra tett könyvek, ruhanemű, receptben adott egységben előírt hozzávaló-adag, bevásárláskor egynemű termékek - hat darab van, muszáj odatennem a hetediket is. De nagyon muszáj.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Micsoda köszöntés! :D Szia! :) Talán Hetedhétországnak vásárolsz! ;) Köszi és a kalapban vagy, ha nem is hétszer, de egyszer biztosan! :)))

      Törlés
  9. Szia!

    Nekem eléggé röhejes „mániám” van, ami így 31 évesen talán gyerekesnek mondható. 14 éve kaptam a jelenlegi kerékpárom, aminek feliratos a pedálja. Az egyik oldalán rendesen, a másikon fejjel lefelé van az írás, és minden indulás előtt beállítom mindkettőt úgy, hogy normál állapotban legyen. Egyszerűen zavar a tudat, hogy úgy lépek rá, hogy fordítva van az UNION szó. :))))))

    Köszönöm a lehetőséget, mert erről nem igazán beszéltem még senkinek. ;) A könyv is nagyon jónak tűnik. :D

    Szép napot,

    Andi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem tetszik, egyedi és stílusos rigolya, tartsd meg! :)) A könyvre ezennel eséllyel indulsz! :) Köszi!

      Törlés
  10. csak a páros számú komment fenntartása végett:
    -mindig 3 gombóc fagyit kérek.
    -reggel, meló előtt kell egy fél óra nyugi, hogy a napra hangolódjak. ha ez nincs, oda a hangulatom.
    -nem mindegy, hogy milyen pohárból kávézom, és utálok mindenféle üvegpoharat.
    -mindent bal lábbal kezdek: azzal lépek a padlóra felkelés után, arra húzom először a zoknit, a cipőt.
    -igyekszem kajáláshoz gyerekkanalat meg villát szerezni. utálom, ha teli a szám a nagy evőeszközökkel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. (Ha mindre válaszol, attól lesz páros amúgy :) de mindenhol odakotyogtam valamit, reméljük nem olvas itt is, aki nem szereti a közbekotyogásaim! :D üdv neki ha mégis! :D )
      Ez az evőeszközös tök cuki :D
      Ettél m ár olyan fagyizóban, ahol akkora gigagombócok vannak, hogy alig bírod letolni a hármat? :D (én igen!)

      Törlés
    2. Pupi lassan átveszi az én blogom vezetését is:))))
      Igen, nem szeretem, ha páratlan, mert:
      1. megörülök, hogy új komment jött
      2. rájövök, hogy nem és szomorú leszek
      3. gondatlan bloggernek érzem magam :D

      Nekem reggel másfél óra lenne az ideális készülődés, akkor minden nyugis lenne, és jól indulna a nap, de mióta 1 órát kell utaznom, lecsökkentettem 1 órára azt is... Na a kávézás, és a bögrék, erről párom tudna mesélni... :D Van a hétköznap reggeli, ami nem ugyanaz, mint a hétvége reggeli és szintén más, mint a hétvége délutáni. :)))
      "utálom, ha teli a szám a nagy evőeszközökkel." :D :D :D Ez a favorit! :)
      Nima, most akkor ez nevezés vagy nem? Tegyelek a kalapba? :)

      Törlés
    3. Blog-bér-vezetést vállalok! :D :D ;) (akárhogy írják is)
      Én megszavazom Nima kalapba tételét! :D

      Törlés
    4. Harmincnyolc, és ha válaszolsz rá..... jaj neked! :)

      Törlés
    5. negyvenegy, de új komment, úgyhogy szabad. :D
      igen, tegyél, köszi. :))

      Pupi, bármekkora gombócot meg bírok enni, hármat. négyet már nem. :D négy kicsi is sok, de három nagy pont elég. fene se érti.
      ja, és imádom, ha finom a tölcsér. és az utolsó gombóc felénél mindig leharapom a tölcsér alját, hogy onnan is ehessem a fagyit.

      a kávéspohár nagyon fontos. és hétközben, melóhelyen soha nem iszom tejjel, az a hétvégére való, a nyugira, a csendre.

      Törlés
    6. :D Kalapoltalak! ;) Fú, ez a tölcséres... én olyan mérges tudok lenni, ha alul kilukad, te meg önként elé mész a bajnak... :D

      Törlés
  11. Kedves Mia Mona,

    Én is szeretnék benevezni a játékra, a Te értékelésed (ill. rádióbeszélgetésed) miatt került fel a várólistámra ez a könyv! :)

    Szerintem elég sok rigolyám van, de valahogy nem igazán veszem őket észre. :D de itt egy példa: Szoktam befőzni lekvárokat, ezeket általában szép üvegekbe töltöm, amiket ellátok házi készítésű címkékkel és színes szalagokkal kötöm át, majd elraktározom őket a kamrában. Nekem az a rigolyám velük kapcsolatban, hogy a polcon mindig megfelelő sorrendben (készítés szerint), ízek szerint, megfelelő rendben kell állniuk. Ha elveszünk belőle, akkor át kell rendezni az egészet, nem maradhat hézag közöttük és nem lehet, hogy az egyik üveg másfelé fordulva álljon mint a másik. :D
    Az a fura, hogy mással kapcsolatban nem vagyok ilyen rendszerszerető.

    Köszi a lehetőséget,
    B.Edit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek szívből örülök Edit! :)
      Ó, befőzés! Egyszer én is kitanulnom a mesterségét! Olyan romantikus már csak maga a gondolat is! :))) Ha befőznék, én is csak sorrendben pakolnám, ez alap! :D A hézagok, kiálló, elálló dolgok engem is zavarnak. Lehet, hogy érzelmileg kötődsz a befőzéshez. Szép ez a "rigolya", nekem tetszik! :) Versenyben vagy a könyvért, köszi! :)

      Törlés
  12. Szia!

    Játszanék én is. :)
    Az egyik rigolyám, hogy amikor elmegyek otthonról és bezárom a lakás ajtaját, utána pár percig végigjátszom magamban, hogy rendesen bezártam-e az ajtót. :)Tudom, hogy igen, de mégis.
    Egy másik rigolyám, hogy a kakaó tetjéről le kell szedni a pillét, mert ha belekerül a kakaóba, akkor nem iszom meg!
    Más hirtelen nem jut eszembe. :)

    Mónika

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, az ajtó bezárás... Ne is mondd. Kezdem nagyon hülyén érezni magam, hogy szinten mindenki felsorolt rigolyájával tudok azonosulni... :D Én ha kulcsra zárom az ajtót, le kell nyomni a kilincset. Ha nem nyomom le visszamegyek, de csak ha még az első sor lépcsőn vagyok. Ha már a másodikon, akkor erőt veszek magamon, és tovább megyek, mert tudom, hogy úgy is mindig becsukom... :)

      Pillét. Gondolom a bőrre gondolsz. Milyen szép kifejezés, a bőrt, meg bürkét, mindig is utáltam... :) Ezer éve nem ittam kakaót, de most megkívántam! :D Köszi, kalapban a te neved is! ;)

      Törlés
    2. Nekem is fura, hogy ahogy olvasom a rigolyákat, egyre több érvényes rám, vagy ha nem is ugyanaz, valamelyik változata... :) Csatlakozom, ha bezártam az ajtót, meg kell nyomni a kilincset, hogy tényleg be van-e zárva. :) ...
      Ezt a pillét én is meg akartam kérdezni... nem ismertem így de tényleg szebb sokkal.

      Törlés
    3. :)))))) (csak azért mosolygok, hogy páros számú komment legyen, és ne tűnjek hanyag bloggernek, aki valakinek nem válaszol :P :P :P)

      Törlés
  13. Szia!

    Az én rigolyáim:
    - a sorozatokat mindig főcímmel és végefőcímmel együtt nézem meg, az nem működik, hogy kikapcsolják úgy, hogy még mennek a betűk. Ugyanígy vagyok a mozival, ha úgy érünk oda, hogy nem látnánk az előzetesek elejét, akkor inkább be sem megyek :)
    - a pénztárcámban a bankjegyek címletek szerint vannak csoportosítva, szép "roppanósan". Ha olyat kapok valahol, ami már nagyon gyűrött, attól szabadulok meg először. Álmaimban pedig olyan pénztárcám van, aminek az aprópénzgyűjtője is rekeszes, hogy lehessen azokat is csoportosítani (egyébként törekszem rá, csak ugye összekavarodik).
    - a táskámat mindig a bal vállamon hordom, és csakis úgy, hogy a zipzáras része a hónom alatt lapul. Ha véletlen nem így van, a tömött buszon sem rettenek vissza attól, hogy a fejeket nem kímélve igazítsam a helyére a táskát.
    - ja, és a tartalékolás: akármit használok, abból kettő kell hogy legyen. Az egyik et használom, a másik várja a sorát, és ha az első elfogy, és neki kell állni a második tégelynek, szőlőzsírnak, csomag rágónak, stb, azonnal veszek egy másikat, de addig nem szabad kibontani, amíg egy darab is van a másikból. :)
    Hát, hirtelen ennyi. Eddig is nem is gondoltam bele, hogy ezek bizony rigolyák, ha úgy tetszik, kényszerességek, de így leírva elég félelmetes, pedig nem tartom magam klinikai esetnek :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a sorozatos párom mániája, én meg mindig tekerném, főleg, mert mi maratonokban nyomjuk őket, és ilyenkor megy a szájkarate mi legyen... :D
      Jaj ne, a pénztárcás is igaz rám... Ez már több, mint kínos. Az aprópénzes két rekeszben, egyikben 50-estől felfelé lehetnek csak, a másikban meg a kisebb értékű érmék...
      Ez a tartalékos meg megtetszett, sok fejfájástól kímélne meg... :)))
      Köszi, hogy megosztottad te is, és hajrá! :)

      Törlés
    2. Ó, egy még eszembe jutott, és muszáj azt is leírnom!
      Szóval, sosem veszem meg a boltokban az elsőt. Én vagyok az a nőszemély, aki turkál hátrafele a közértben, tescóban, drogériában, hogy a sok-sok ugyanolyan flakon, flaska, zsemle, stb közül kihalásszon egyet, amihez még nem ért senki, amit senki nem szagolt, nem piszkált, nem próbált ki. És ez a mánia ragályos, átvette a szerelmem, az öcsém, a barátnőim, mindenki :)

      Törlés
    3. Hahh, ezt ismerem! Sőt, könyvesboltban is megcsinálom: az a mániám, hogy a legfelül lévő már csupa ujjnyom meg idegen DNS.:P (Kezd Nem-Épp-Anonim Rigolyások Klubja lenni ez a kommentfolyam.)

      Törlés
    4. Úúúú, igen, én sem veszem meg az elsőt. Csak megszagolom, fogdosom, aztán hátulról veszek. A könyv is egyértelmű! Pici hiba sem lehet a borítóján. Még akkor sem, ha utána hetekig a táskámba hordom, és szegény úgyis szerez sérüléseket...

      Nekem tetszik ez a folyam. Bebizonyítja, hogy mind Britt-Marie-k vagyunk, és hogy Britt-Marie is ember. Vagyis Ember! :)

      Törlés
  14. A metróra felszállós rigolyát nagyon átérzem! Továbbá mániákus szelektív hulladékgyűjtő vagyok, és mivel a munkahelyemen rengeteg papírszemetet termelünk, a gyűjtés viszont nincs megoldva, mindenfélével trükközök: 1. memóriacetliket vágok belőlük, 2. elviszem őket legközelebbi szelektívbe, 3. már tervben van a seedpaper készítése is. Addig is nagyon csúnyán forgatom a szememet azokra a kolléganőkre, akik papírt dobnak ki. És a lakótársaimra is csúnyán forgatom a szememet, ha nem mossák ki a joghurtos dobozt. Ami pedig az időbeosztásomat illeti, az már nem is rigolya, hanem autizmus. Mániákusan előre tervezek, és iszonyúan stresszel, ha valami miatt el kell térnem tőle. Hát így.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én az irodában, nem tudom hogy, de teljesen leszoktam a papírról. Van néhány tömb posztitem, de főleg csak pillangókat hajtogatok belőlük, ha elegem van... :) Míg mások nyomtatnak, karikáznak, kiemelnek, én gépről dolgozom.
      Ha eltervezem az időmet, én tudok magammal a legszigorúbb és leggonoszabb lenni, ha nem tartom... ezért aztán inkább csak azt határozom el mi férjen bele, azt nem, hogy meddig... :) Köszi neked is, hajrá a könyvért! :)

      Törlés
    2. Nekem sajnos muszáj nyomtatnom, mert a próbatábla meg minden ilyen egyszerre online és papíralapú nálunk. De igyekszem menteni őket. Hm, lehet, ki kellene próbálnom, tudok-e 1000 darut hajtogatni ennyi papírból.

      Törlés
    3. Ezer daru után még a legtitkosabb vágyad is valóra válhat! ;)

      Törlés
  15. Sziasztok! Fagyi-rigolyám nekem is van, csak nekem a csoki kell legalulra :-) Továbbá a metrón megfelelő kocsiba szállás szintúgy, de hát ez a nagyvárosi lét már csak ilyen... Zebránál átkeléskor nem szeretek beállni a tömegbe, hanem oldalra húzódok és "saját sávban" megyek át az út másik oldalára. Pohárból, üdítős üvegből én is ragaszkodok a sajáthoz, a munkahelyi bögrémre sem ajánlatos rátennie senkinek sem a kezét :D Nem szeretek tollat kölcsönadni, mert zavar, ha nem kapom vissza és legközelebb nekem nem lesz a táskámban toll, amikor nekem lenne szükségem rá. Most hirtelen ezek jutottak eszembe :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na basszus, ez a zebrás is igaz. Van, hogy egyenest a lámpaoszlop másik oldalán megyek le. Mondjuk így én jutok először a metrólejáróhoz is. Munkából kilőve hazafelé, jól jön! :)
      Tollat én is utálok. Főleg, ha elkezdik rágni vagy csak úgy a szájukhoz érinteni............
      Köszi, és hajrá neked is! :)

      Törlés
  16. Szia! Én is ringbe szállnék a könyvért, melyről annyi sok jót hallottam innen-onnan. :-)
    Érdekes módon nálam is alap, hogy odaszállok fel a metróra, ahonnan a legközelebb érem el leszálláskor a kijáratot, ezt eddig nem is gondoltam rigolyának :D, de belegondolva mi más lenne!? :D
    A másik, de sokkal súlyosabb rigolyám, hogy van egy konyhakés, ami csakis az enyém (jó a fogása, kézreálló, nagyon éles, mindent tudok vele aprítani-szelni), ha pedig valaki mégis használná akkor rendesen morgok érte, mert nekem nem mindegy, hogy mivel dolgozom a konyhában, a többi kés nem ugyanolyan jó. :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt most már tényleg nem hiszem el... :D Nekem is volt egy ilyen késem, csak költözésnél elkallódott. :( Pedig úgy szerettem! Engem nem zavart, ha más is használta, csak én mindig azzal szeltem és hámoztam a dolgokat. De igazából örülök, hogy vehetek újat, mert az olyan izgi! :D Ringben vagy már te is! Köszi, hogy színt vallottál... :)

      Törlés
  17. szia!
    a metróra úgy szállok fel, hogy ha leszállok a lehető legközelebb legyen a cél.
    mosogatásnál utálom, ha mindent egy kupacba raknak és emiatt az összes tányér alja is koszos (elmosom alapból az alsó részt is, csak feleslegesen ne tocsogjon).
    kényszeresen igazgatom a szárítón a törölközőket, párom nem teríti szét, csak rádobja és ezzel kikerget a világból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a metrós, ez tényleg ilyen nagyvárosi "bánatalom" lehet... :) A mosogató aljának tocsogásától a hideg kiráz engem is, és hát a törölközőt is szépen "kell" odatenni :D Még akkor is, ha a strandról jöttünk és csupa fű meg kosz :))) Köszi, versenyben van! :)

      Törlés
  18. Az én rigolyáim:
    -Nem bírom elviselni, ha az autó ablaktörlője túl gyors tempóra van állítva és azt a nyöszörgő hangot adja.
    -A vonaton a könyvet mindig borítóval felfelé teszem le. (Némán tüntetve azon szokás ellen, hogy általában az emberek borítóval lefelé teszik le.)
    -Moziban a popcornból a bemutatók alatt nem szabad enni, csak ha elkezdődik a film.

    Nem sorolom tovább, de lenne még bőven....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van egy érdekes hangulata annak a nyöszörgő hangnak, most, hogy mondod... :)
      A mozisat mi már ott elrontjuk, hogy már kint, filmre várakozás közben elkezdjük csipegetni, mondván, túl tele van, még lepotyog... :D Egy idő után nekem megváltás ha elfogy vagy magamtól is abbahagyom, mert megunom. :)

      Köszi, hogy jöttél, kalapban vagy te is! :)

      Törlés
  19. Szia!
    Én is szeretnék játszani, Ove nagy kedvencem, Nagymamát most olvasom, úgyhogy Britt-Marie-t is szívesen látnám :-)

    A rigolyáim:
    - Keverni mindent csak balra lehet, szigorúan ellentétes irányban az óramutató járásával.
    - Az M&M's-et színenként külön-külön eszem meg, adott sorrendben.
    - Ezeken kívül kb. minden, amit az előttem szólók leírtak ;)

    Köszi a lehetőséget,
    Cecília

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a keverős, ez nagymamám rigolyája is :D Az emendemszes cukiiii :)))
      Köszi, nemsokára kiderül veled van-e Fortuna! :)

      Törlés
  20. Jó könyvért egy pár jó rigolya:

    - Hűtőben mindennek megvan a helye, és a zöldségeken kívül (amik a fiókba kerülnek) semmi nem kerülhet be csomagolás nélkül, a felbontott tejfölt, sonkát, sajtot stb. le kell fóliázni.

    Először a cukor, aztán a tej kerül a bögrébe, együtt kicsit megmelegítve, azután jön a frissen főzött kávé, ez a jó sorrend.

    A tollakat a hegyükkel lefelé, ceruzákat a hegyükkel felfelé teszem a tartóba.


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye, jó üzlet ez?! :)
      A hűtőset én is igyekszem tartani, csak aztán jön az alfahím, és huss rend...:D A fólia is alap. :) Meg állítólag én mindent a hűtőbe teszek. Azt is, amit nem kéne :D
      A kávésat kipróbálom, hogy vajon úgy más ízű lesz-e... :)
      Köszi neked is, hogy jöttél! :)

      Törlés