Galgóczi Dóra: Válaszok háza

Kell egy hely, ahol otthonra találsz – súgja a kék borító, és valóban, most én is lenyomnám a kilincset szívem szerint, és beköltöznék az ódon, ám barátságos, otthonosan életről árulkodó falak közé. Csak, amíg minden gondolatom el nem rendeződik, amíg a nesztelen szitáló fénnyel megvilágított szállongó porban ki nem rajzolódik az utam, amit követhetek... Vajon létezik ilyen ház? Vagy már benne lakunk, csak más szemmel kellene körülnézni?

„Sötétségbe burkolózott a kert, a cseresznyefa termetes alakját tompán körberajzolta a hold. Különös nyugalom szállta meg a lányt – a kérdések szorító fonalát mintha lazára engedte volna egy láthatatlan kéz. Érezte, a válaszra itt fog rátalálni, az öreg házban, ahová biztosan nem véletlenül sodorta a sors.”

Fülszöveg: 

Ötször cserél gazdát az aranyesők közt megbújó, különös ház. Minden lakója úgy lép be a kertkapun, hogy összekuszálódott élete megoldásra vár. Még nem sejtik, hogy elég néhány hónapot eltölteniük új otthonukban, és váratlan fordulatot vesz a sorsuk  

Veronika késői lázadó, akinek fáradságos utat kell bejárnia a szigor álarcát viselő apja szívéig. Hogyan találja meg Luca, a nyurga kamaszlány igazi hivatását, és miként fogadtatja el szüleivel, akik más sorsot szántak neki? A valóságos jégkirálynő, Szilvia már-már a társtalanságot választja életformájául, amikor húga ráveszi, adjon esélyt magának, és mozduljon ki az életbe. Lesz-e az örök harcban álló testvérpárból igazi szövetséges? Mit tartogatnak az évek a visszavonult orvosnak, és hogyan különbözteti meg a hamis látszattól Nándor az egyetlen igaz szerelmet? A választ a kis ház őrzi, mely csak akkor engedi útjukra lakóit, ha meghallották az üzenetét.

Kép forrása: Pinterest

A kérdések bennünk vannak. De van, hogy a válaszok is. Vagy egy fiókban, egy majdnem elfeledett, régi fényképen, egy tükörben, egy fában... Csak rajtunk múlik, hogy megtaláljuk-e, meg merjük-e találni őket...

Galgóczi Dóra regényében (kisregény füzérében) öt sors elevenedik meg. Öt lakó, akikben sokkal több a közös, mint hinnék, de legalábbis egy biztosan; a ház, amely átmeneti otthonukul szolgál. Benne egy megkopott fényképet rejtő komóddal, melyben a történet(ek) első lakójának, Veronikának nagyszülei néznek egymásra és az életre is bizalommal, ezzel csepegtetve másokba is hitet. Ott van még a fürdőszobai mágikus tükör, ami egészen addig nem mutatja meg igazi arcunkat, amíg nem állunk rá készen. 

Az első lakó, Veronika, aki már nagyon is tudja értékelni néhai nagyszülei avíttas házikóját. Őrlődik a kötelesség, észszerűség és az álmai között. Hagyja magát elnyomni, befolyásolni, az álma, azonban, ahelyett, hogy halványulna, egyre csak erősebben lüktet. A második lakó, Luca, az örök rejtély, örök tüske kamasz, akinek tövisei azonban csak félénk, titkon rezdülő virágát rejtik. Az ő, kettejük alakjával tudtam leginkább azonosulni. Ez az erőssége a történeteknek; valószínű, hogy mindenki talál magának, ha nem is egy egész karaktert, de legalább egy részletet, jellemet, gondot, gondolatot, ami nem teljesen idegen tőle.

Galgóczi Dóra stílusa letisztult, egyszerű, a szó nemes értelmében. Olyan, amit egy hajtós, fárasztó nap után is képes zsibongó agyunk, szívünk, lényünk befogadni. Éppen ezt szerettem meg már korábban is, a Felpróbált életekben. Nem akar önmagánál több lenni, mindenen túlmutatni, csak itt és most akar nyújtani egy kis elgondolkodással is járó, de amúgy pihentető, kikapcsoló szórakoztatást.

„(…) minden kanyar, és minden bukkanó ellenére igenis szép ez a végtelen országút, felesleges folyvást szembehaladni a forgalommal.” 

~ Értékelés: 

Súlyosabb témákat is kellemesen, igényes könnyedséggel érintő, szórakoztató kis könyvecske ez, ahol a hangsúly a mostokon van. Mit ad nekem a könyv most. Milyen érzéseket, gondolatokat ébreszt most. A majd nem számít, amíg olvasunk, ráérünk akkor törődni vele, ha mosttá érik. Megnyugvásra lelhetünk, hogy ahány élet, annyi forgatókönyv, de megannyi közös metszéspont, öröm és bánat. Nem vagyunk egyedül. Még ha olykor hajlamosak is vagyunk azt hinni. Elég, ha csak visszanyúlunk a gyökereinkhez, akkor is, ha él még a kötelék, akkor is ha tövestül kiszakadt. Valami számunkra fontos, hasznos, gazdagító erezetet biztos, hogy találunk. Erről szól Galgóczi Dóra könyve. És még másról is. Hogy miről, derítsétek ki bátran! :)

Kép forrása: Google

Kiadta: Libri, 2016

Terjedelem: 376 oldal

A könyvet, élményt köszönöm a Libri kiadónak!

A házikó kulcsa a tiétek is lehet, például innen.

A könyvhöz kapcsolódóan még tartogatok némi meglepetést! ;) 

Hogy mit, az nemsokára kiderül... >>> Interjúm Galgóczi Dórával itt olvasható!

Addig is, Galgóczi Dórával és a könyvvel találkozhattok május 18-án, szerdán 18 órakor Budapesten, a Mammut bevásárló központ - Libri Könyvesbolt, Cafe Frei-ben.

~°°~____________~°°~

Kategóriák, amelyeket a könyv lefedhet a 

Miamona's Reading Challenge 2016 olvasási kihívásomon:

1. Frissensült 
5. Made in Hungária

~°°~____________~°°~

A szekrények mélyén lapuló, repedezett szélű, dohos illatú gondolatok, kérdések és válaszok is legyenek veletek,

                          Miamona