Miamona Könyveldéje: Hangjegy jelentések: Szeder szüret

2016. június 11., szombat

Hangjegy jelentések: Szeder szüret

Címkék: Akvárium, Csengő-bongó, Élménybeszámoló, Hangjegy jelentések, Kedvenc, Kedves, Szeder, Zene

Kép: saját

:::::::::::::: ♫ ♪ ♫ ::::::::::::::

„Nyakig benne a lecsóba'

Fenékig tejfel, s a veleje

Hab a tetején

Mind az enyém”

:::::::::::::: ♫ ♪ ♫ ::::::::::::::

Sokszor keresem, kutatom azt a zenét, ami csak úgy, mint egy jó könyv, kikapcsol, elringat, elrepít egy kicsit ebből a világból, miközben fricskát mutat, görbe tükröt, jelentéssel bír, van mélysége, de nem kell beleveszni. Líraian dallamos. Igényesen bohókás. Minden érzelemre és érzékre hat. A legjobb, amikor a zene és előadó csak úgy megtalál. Vagy valakin keresztül, vagy csak mert épp jókor kapcsoltam be a rádiót. Ezek a sorsszerű ismeretségek, amiket általában hosszú éveken-, ha nem egy életen át ápolok. Ebbe a sorba állt most be egy fiatal lány, akit, ha még nem ismernétek, talán most sikerül egy kicsit közelebb hoznom. Legalábbis ez a célom. Ő Szeder-Szabó Krisztina, azaz Szeder.

:::::::::::::: ♫ ♪ ♫ ::::::::::::::

„Mit szólnál, ha ma reggel, nem kelnék fel

A 7.20-as metrót

így nem érném el

Elmaradna a Princessben

A kakaós csigám

és a papír kávé

Nem lötyögne rám”

:::::::::::::: ♫ ♪ ♫ ::::::::::::::

Ritkán írnak rólam, úgy értem tényleg rólam dalt, de ez most akaratlanul is megtörtént. Minden stimmel; a 7:20-as metró, a Princess és az ötlet, kívánság, ima, ami minden reggel megfogalmazódik bennem... Mit szólnál, ha ma reggel... És tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül!

Kép forrás: google képkereső

Amióta Budapesten élek (fél évtizede) különböző multiknál dolgozom. Így nagy poén volt meghallani Szeder: lazsa dal című szerzeményét, ami odabent az irodában is nagy sikert aratott, futótűzként terjedt. A környezetem nagyon is tudja, hogy ádáz harcomat vívom a multik világában, világával, és rengeteg emberrel találkozom nap mint nap, akik velem együtt hálát adnak, hogy van munkájuk, aránylag biztos és elvégezhető munkájuk, de miután az életben maradás, nem csekély fontosságú (!) ösztöne biztonságba kerül, dörömbölni kezd a lélek, mert börtönben érzi magát, és ki akar törni. Az én lelkem is ilyen. És unom már az epés, rosszindulatú, esetenként irigy megjegyzéseket, hogy örülj, hogy van hol dolgoznod, és csönd a neved, mert ha öt év alatt nem ment a Csönd névre hallgatás, akkor ezután sem fog! És amíg van erőm, kitartásom addig küzdeni fogok azért, hogy a munka ne csak a megélhetésről szóljon! Luxus? Lehet. Lehetetlen küldetés? Elképzelhető, bár remélem, és környezetem megannyi példájából kiindulva koránt sem biztos, hogy az. Mindenki a saját életének kovácsa, életútjának betonozója!

Na, de nyugalom, ez nem egy paprika poszt, nem erről fog szólni. Hanem a lányról, aki meghódította a szívemet, fülemet. Poénnak indult az egész, az előbb említett dallal, aztán azt vettem észre, hogy a lejátszó továbblépett, és amit hallok még mindig tetszik. Sőt, egyre jobban. Friss, mai, de közben egyszerre nosztalgikus, kicsit alter, kicsit pop, kicsit füstös, nyomokban népi motívumokat is tartalmaz, kicsit pimasz, kicsit provokatív, nagyon dallamos, könnyen fülbemászó. Hol andalgó, jóleső mélabúval eteti az ember szívét, hol pedig széket félrerúgó táncra perdíti. Valahol azt olvastam, hogy Szeder-Szabó Krisztinát egyesek magyar Zaznak is nevezik, joggal, hiszen francia szakot végzett, és jó darabig foglalkozott a francia chansonok zenei világával is, és lévén nagy és örök kedvencem Zaz is, akinek nem is olyan rég élhettem át koncertjét először (de nem utoljára!) élőben, már nem is meglepő, hogy megérett a Szeder nálam is! :)

Kép forrása

Számomra fontos az előadó személyisége is, így néhány interjú meghallgatása, megnézése, elolvasása után, megelégedve nyugtáztam magamban, hogy Szeder pont olyan, mint amilyennek látszik és hangzik; szerény, belevaló, szeretetet szívesen adó-kapó, életigenlő, kívül s belül sok húrt megpendítő teremtés. Jöhetett a következő lépcsőfok, élőben látni, hallani. Nem is kellett sokáig várni, mert a sorszerű rátalálásoknál így van, na meg a főváros azért tálcán kínálja a lehetőségeket (ilyenkor minden nosztalgia ellenére, hálát adok, hogy itt kötöttem ki), június 9-én, egy csütörtöki estén Szederrel és új lemezének, a Táncolj velem élet dalaival telt meg az Akvárium Kis Hall-ja, és mi is ott voltunk! Mi alatt, páromat és magamat értem, mert férfi létére, már-már rajtam is túltesz a rajongása. Még a macsózó bénát sem vette rossznéven... :D Az ő személyes kedvence mégis, remélem nem baj, ha világ elé tárom, a Lócival (Csorba Lóci - Lóci játszik) közös duett, a Szociálisan érzékeny dal, ami lassan szerelmi himnuszunkká avanzsálta magát. Aki csütörtök éjjel, két jókedvű emberkét látott az Erzsébet hídon, kézen fogva, teli torokból, hamiskásan énekelni, hát, attól ez úton is elnézést kérünk! :D

:::::::::::::: ♫ ♪ ♫ ::::::::::::::

„Te vagy otthon, ha hív a doktor

Te veszed a húst a boltból,

Ha te főzöl ebédet, hát én

Főzök utána kávét.

Többet fogunk keresni,

Többet fogunk nevetni,

Csak azt nem tudni, mikor fogunk egymásba szeretni”

:::::::::::::: ♫ ♪ ♫ ::::::::::::::

„Táncolj velem élet

Kérek még belőled

Nektárosan szépet

Kellesz nekem egészen”

:::::::::::::: ♫ ♪ ♫ ::::::::::::::

Kép: saját

Maga a koncert pont olyan hangulatú volt, mint amit vártunk. Nem volt tömeg, mégis elég sokan lettünk, és jó páran csillogtattuk dalszöveg tudásunkat is. Szeder egy ponton, huncutul meglepve meg is jegyezte, hogy jé, ti énekeltetek, hallottam ám! ;) Jó volt az egész zenekart egyben látni, arcot kapott mindenki. Lóci mellett fellépett még Maszkura (Maszkura és a Tücsökraj) is, akinek olyan az aurája, hogy seperc alatt jókedvet csinál, pedig előtte sem voltunk szomorúak. Elhangoztak a kötelező darabok, mi is megfogtuk volna Feri fenekét, na jó, csak a magam nevében beszélek, piacra ment a fonott kosár, volt otthon ülés, Homelandre popcorn zabálás, elutaztunk Mexikóba, felmásztunk minden toronyba, és még sorolhatnám. Bánhalmi Árpádnak köszönhetően készültek remek fotók is az estéről, ezzel a válogatással búcsúzom most tőletek, és remélem magatokban dúdoltok már! ;)