2014. január 1., szerda

Szumma szummárum 2013


2013 megint csak elég vegyes évre sikeredett, legalábbis ami a könyveket illeti, de így is van ez jól. Továbbra is lázasan kutattam, kerestem mi is az ami legjobban fekszik nekem, és azt kell mondjam, hogy az esetek nagy részében sikeresen el is találtam.

A statisztika nem kenyerem, mégsem tudom megállni, hogy egy egészen hangyányit számot ne vessek...



2013-ban összesen 43 világba és hangulatba csöppentem a könyvek által, közel 14 ezer oldalon keresztül, ami paraszthajszálra annyi, mint tavaly, tehát a szinten tartás sikerült. Éljen! Továbbra is maradt a 90% villamoson olvasás, 10% otthon és egyéb helyeken. Ezzel is úgy ahogy elégedett vagyok, hiszen egyéb szenvedélyeimre, mint a filmekre, színházra is kell, hogy jusson idő. A családról és háztartásról már nem is beszélve... :)

Akadt 3 derékba törött olvasmány is, de úgy érzem ennyi mellényúlás belefér.

Amiket félbehagytam:


1. Nyáry Krisztián: Így szerettek ők - Nem tetszik az irányzat, és elbulvárosodás, bármennyire is egyetértek vele, hogy a mai fiatalok többségét már csak így lehet megfogni... 
2. Jostein Gaarder: A narancsos lány - Itt a szerzővel is leszámoltam. Egyszerűen nem az én világom. De legalább elmondhatom, hogy én megpróbáltam.
3. Sophie Kinsella: Tudsz titkot tartani? - Előre tudtam, hogy ez a stílus nem nekem lett kitalálva, de azért kitartásom határtalan, és a próbálkozás soha nem maradhat el.


A 43 végigolvasott könyvből egyébként alig akadt 4-esnél rosszabb értékelés, és számos új kedvenccel is bővültem.

Az évet elég keményen, két Daniel Keyes nyomasztó örvényléssel indítottam, majd elérkezettnek láttam az időt, hogy végre én is belépjek a Roxfort világába, és napra pontosan kerek 3 hónap alatt végigmentem  mind a hét "must have" köteten. Szerencsére nem hogy nem bántam meg az utazást, de még élveztem is. Visszarepített a gyermeki csodák világába.

Olvastam régi jól bevált szeretett szerzőimtől, és ezúttal sem kellett bennünk csalódnom: Joanne Harris, Jodi Picoult, Schäffer Erzsébet, Alessandro Baricco, Neil Gaiman, hogy csak egy párat említsek.

És megismerkedtem újakkal is. Volt, akiket a szívembe zártam, és várólistára kerültek egyéb műveik is: Daniel Keyes, Michael Ende, Torey Hayden, Robert Fulghum, hogy megint csak a teljesség igénye nélkül soroljak párat.



Amire büszke vagyok:

A már korábban említett Harry Potter maraton, ami a legjobbkor, legjobb időben és állapotban talált rám. Pozitívabban talán korábban sem alakulhatott volna. 

És persze megint "gyerekeskedtem":

Egyszerűen nem tudok betelni néhány ifjúságinak titulált örökzöld, kincsesbányával. Amik 2013-ban megmelengették az örök ifjút szívemben (A HP-ken kívül):



Amik 2013-ban a legtöbb újdonsággal szolgáltak:

Daniel Keyes: Az ötödik Sally - Elképesztő élmény volt egy meghasadt tudatot figyelni belülről
Joanne Harris: Csokoládés barack - Ahol egy számomra eddig csak felszínesen ismert kultúrába nyerhettem bővebb betekintést
Torey Hayden: Szellemlány - Nagyon megérintett, felkavart, elgondolkodtatott ahogy a felnőtteknek kell evickélni a gyermeki fantázia és valóság gyötrő mezsgyéjén.
Jodi Picoult: Egyszerű igazság - Sajnos erről (még) nem született bejegyzés, de roppant érdekes volt megint csak egy eddig ismeretlen kultúrába - az amisok zárt, öntörvényű világába betekintést nyerni.
Amy Tan: The Joy Luck Club 
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai - Azt hiszem az utóbbi kettőt nem kell magyaráznom milyen újdonságokkal szolgáltak. (Bejegyzés sajnos még nem született)


A legjobb bejegyzés PuPilla szerint, és szerintem is Neil Gaiman: Óceán az út végén -je lett.

Az év olvasási élménye díjat pedig egyértelműen: Markus Zusak: A könyvtolvaj - nak adnám. Életem első újraolvasását is neki köszönhetem. Ez az egyetlen könyv, amit két nyelven is elolvastam. 

Az év legemlékezetesebb olvasási élménye:
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben - Amit a saját mellékhelységünkben elbújva "kellett" befejeznem, és könnyeimmel küszködve utána úgy tenni, mintha mi sem történt volna.

Aki pedig továbbra is a legnagyobb rejtély számomra, jó értelemben:
- Alessandro Barricco - egész egyszerűen félelmetes amit ez az ember művel a szavakkal, az érzésekkel, hangulatokkal, jelentésekkel... 
- Akihez Neil Gaiman is csatlakozott az Óceán az út végén megírásával. - Itt éreztem nála ugyanis azt az abszurd, miajóbüdösnyavaja-abbanehagyd átütő erőt a legerősebben, amit már a Coraline-ban is megcsillantott.

A könyvtári és hangoskönyvek idő közben teljesen kiestek a pikszisből, ám annál nagyobb teret hódítottak és hódítanak minduntalan az e-bookok. A 43 elolvasott könyvből mindössze 10 volt hagyományos, papíralapú. Sajnos vagy nem sajnos, de hozzászoktam a kényelmes e-olvasáshoz, és olykor bizony igencsak meggyűlt a bajom a metrón, villamoson, tömegben olvasott rendes könyvekkel. Hiába... a kényelem és praktikusság egyre jobban meghatározzák életünket...



A könyvek mellett, már említett másik szenvedélyemet, a filmeket is megpróbáltam becsempészni a könyvek világába, útnak indítva a Popcorn jelentéseket, ügyelve rá, hogy főleg olyan filmekről írjak, melyeknek könyv az alapja (persze, tudom, mindegyiknek az, ha nem más, a forgatókönyv hahaha), de tényleg... Persze ez nem kőbevésett szabály, akadnak köztük "just for fun"-ok is. Többek között megtalálható itt a HP összes, melyeket a könyvek után becsülettel végignéztem.



A popcorn mellett pedig beindultak a Zsöllye jelentések is. Népszerűségük nem számottevő, ám én büszke vagyok rá, hogy régi vágyam szerint végre rendszeres színházba járónak nevezhetem magam, 2013-ban ugyanis mintegy 20 előadást sikerült megnéznem. Persze nem mindről született bejegyzés. Azért szerintem jól megférnek itt a könyvek mellett...




Eseményeket tekintve, sok megmozdulásról nem számolhatok be, voltam ugyan Könyvhéten, de nem hagyott bennem mély nyomot, és író-olvasó találkozóra sem nagyon sikerült eljutnom, egy valami azonban mégis történt, ami mellett nem mehetek el szó nélkül, és amire végtelenül büszke vagyok:
2013 februárjában találkozhattam Schäffer Erzsébettel. Amit tőle akkor, ott kaptam, sokáig elkísér. Csakúgy, mint a könyvei.


Így visszatekintve 2013 még színesebb évnek tűnik nekem, mint ahogy azt elsőre gondoltam. A jövő évre nézve nem fogadkozom, és nem szabok magamnak elérendő célokat. Már ami a könyveket illeti. Annyit ígérek, hogy olvasni fogok továbbra is. Akkor, annyit, úgy, amikor, amennyit, ahogy jólesik. 

Egyetlen dolog, amit mégis igyekszem majd megvalósítani, hogy ne hagyjam abba a blogolást, és ha csak saját szórakoztatásomra is, de írjak! Persze ezt sem görcsösen.  

Remélem továbbra is lesz, aki olvas, és ötletet merít, kedvet kap egy-egy könyvhöz, filmhez, színdarabhoz, és ha netalán még a tetszését is elnyeri, akkor elértem mindent, amit szerettem volna. :)



Mindenkinek nagyon boldog, olvasással, méghozzá jó olvasással teli
Új Esztendőt kívánok!

4 megjegyzés:

  1. De jó lett! Örülök hogy írtál, és hogy írni is szeretnél, majd nyüstöllek! :)
    Én amúgy nem, nem tudom miért olyan jó az Amy Tan és a Gésa :P :P
    BÚÉK és sok jó könyvélményt! :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi. :) Nem kell nyüstölni, mert akkor pont, hogy nem írok...
    Amy Tan, Gésa - keleti kultúra, csak nem akartam harmadszor is ugyanazt leírni :)

    VálaszTörlés
  3. Akkor befogtam és nem nyüstöllek :D
    Ja, értem én, csak úgy gondoltam, hogy írjál róluk, de ez is már nyüstölés, szóval vissza az elejére, vagyis: befogtam :D

    VálaszTörlés