2012. október 15., hétfő

Gayle Forman: Where She Went / Hová tűntél?





"She's gone,
Out of my life.
I was wrong,
I'm to blame,

I was so untrue.
I can't live without her love.

In my life
There's just an empty space.
All my dreams are lost,
I'm wasting away. Forgive me, girl."



/Steelheart lyrics/





Mint azt már az előző kötetnél elhintettem, itt is megküzdöttünk egymással az elején. És sajnos nem is csak az elején...


Ez a kötet most Adam nézőpontját mutatja be, ami szerintem nagy hiba. Megértem, hogy így szép, kell a változatosság, és a másik főszereplőt sem árt megismerni, de nekem Mia a mindenem. És ennek a történetnek is. Ő a központ, ő tesz mindent olyanná, amilyen, miatta olvassuk, miatta szeretjük. (Bocsánat a többesért, akinek nem inge....) És csúnya dolog ilyet mondani, de én Adamet önmagában nem szeretem, nem érdekel, hidegen hagy. Csak az  az Adam érdekel, aki Miával van. Szóval szerinem nagyon nagy melléfogás volt mindent az ő oldaláról tálalni. Persze az tetszett, amiket Miáról gondol, ahogy őt látja, de azokon a részeken, ahol csak Adam volt, szenvedtem, mint a kutya. Engem nem érdekel a rocksztár Adam, nem érdekelnek a groupie-k, arra ott van a Majdnem híres...


Másrészt meg szerintem ez a két könyv egyértelműen lányoknak (/ lányos lelkű nőknek) íródott, és azzal, hogy felsorolja a rock történelem állomásait és Adam nagyon vagány életét még nem nyer meg magának egy pasi olvasót sem. Mert nekik ez ahhoz kevés, hogy érdekelje őket a szirup, nekem meg elrontja a szirup ízét. Mintha a natúr joghurthoz csak egy csepp eperszirup lenne. Pedig én van, hogy csak az eperszirupot eszem magában...

Habár azt be kell vallanom, hogy az odaillő Adam dalszövegek tetszetettek, ötletesek voltak és tartalommal töltötték meg a sorokat.



"Someone wake me when it's over, 
When the evening silence softens golden, 
Just lay me on a bed of clover, 
Oh, I need help with this burden."



Mindezektől eltekintve voltak részek, amik sodortak magával és ami megmetette az élményt az a vége volt, mert ott már Adam csak Mia részeként szerepelt, és bennem ez a záróakkord maradt meg. Ami vicces, mert a helyszín pont Adam egy koncertje. De ebből is látszik, hogy Miával még ezt is tudom értékelni. :) Hiába, nekünk Miáknak össze kell tartani... :D


Drukkoltam nekik, tudtam, hogy happy end lesz, nem spoiler ez senki számára úgy hiszem... 


„I needed someone to hate, and you're the one I love the most, so it fell to you.”


A kellemes keserédes stílus - a bizonyos Adamizált részeket leszámítva - megmaradt, szerettem megint, még mindig... 

Értékelés: 10/6,5 - 7    Sajnos azért mégiscsak rányomta bélyegét a számomra sok üresjárat és emiatt kedvenc sem tudott lenni, de azért mindenképpen megérte elolvasni! Mia örökre a szívembe lopta magát! (És nem csak a neve miatt... ;) )

"If we didn't entirely understand the other person's obsession, it didn't matter, because we understood our own."

2 megjegyzés:

  1. Nna, asszem ezt akkor skippelem, mert nekem már az első is inkább a 6 pontot üti alulról, és hiszek neked :D ... ha ez szarabb, akkor bwáá. Elkezdtem az elejét (nem nagyon szoktam ilyet, ha nem jön be annyira az előző, de beleolvastam), és hát, az a 10 oldalka meggyőzött, hogy ez a szenvedő gyógyszerelt Adam nem az én elbeszélőm...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hátööö, most, hogy így mondod, egy darab betűre nem emlékszem ebből a könyvből, szóval szerintem nem nagy kár érte :D

      Törlés