Nicolas Barreau: A világ végén megtalálsz

Nicolas (egyáltalán nem biztos, hogy férfi) Barreau-tól már két könyvet is könnyedén magamévá tettem. Először rám mosolygott a nő; majd megjelent Álmaim asszonya. Könnyed kis flört-menti románc lett a vége mindkettőnek, és fülig érő, mosolygó szív.

Nem volt ez másként most sem, a világ végén megtaláltam a gyöngyöző romantikát megint. Barreu-t olvasni nekem az édes kis nassolások közé tartozik. Vagy mint mikor hétköznap szürcsölsz egy kis pezsgőt... Van annak valami bája, amikor a 21. században, a metrón, ahol legtöbben valamilyen kütyüvel állnak (és ülnek) összeköttetésben, én hagyományos könyvből olvasok 18. század stílusában megírt szerelemes leveleket. :) 



A helyszín, legnagyobb örömünkre tehhmészetesen máhh meginth Páhizs, mi más is lehetne?! Főhősünk, a fiatal, jóképű és nagyon bohém hivatással rendelkező galériatulajdonos, akit lépten-nyomon körülzsongnak a nők. Minden méretben, formában és korban. Nem csoda hát, ha a lehetőségek tárháza ezerfelé ágazik, miután kap egy kézzel, papírra írt, kissé nagyon negédes hangvételű szerelmetes levelecskét, a magát csak Principessának nevező hölgytől, aki kicsit olyan, mint a lány, Mátyás király meséjében; közel is van, mégis távol, ismeri őt, de mégse teljesen, találkoztak is már, de még nem is... A levelezés aztán virtuálisan folytatódik, és ezzel kezdetét veszi a szerelem utáni pulzusszámnövelő nyomozás! Főhősünk jutalma természetesen a happy end, boldogság, szerelem, ez nem titok, csupán az a titok ideig-óráig, hogy ki is az a Pricipessa. És bár ez is előre kitalálható, mégis olykor jólesik az embernek az efféle kiszámíthatóság. Van, hogy semmi bonyolultra nem vágyunk, csak a jó öreg, kiszámítható, boldog befejeződésre. Na erre ez a könyv tökéletesen kiváló! Minden másra, nos, ott a többi könyv... :)

Képek forrása (külön-külön): google

  „Nem tudom, hány óra telt el azóta – én hol sok ezernek éreztem, hol egyetlenegy végtelenül hosszú órának. És még ha az Ön hölgyekkel tanúsított nemtörődömsége arra utal is, hogy a szívügyeket nem veszi túlságosan komolyan, esetleg még nem tudott (vagy akart?) választani, én ennek ellenére a mély érzésű férfit látom Önben, akinek szenvedélyes érzelmei arra várnak – erről meg vagyok győződve –, hogy egy nő igazán lángra gyújtsa őket.” 

~ Értékelés:

A Csillagok, a többi Barreu könyvhöz viszonyítva, és műfajon belül értendőek. Bár talán egy kicsit halványabb, mint az előzőek, még mindig önfeledt, kikapcsoló szórakozást nyújthat a hajtós hétköznapokban. Egy puha, illatos, bélelt sarok, ahová az ember jólesőn bekuckózhat, és hagyhatja, hogy rátaláljon a szerelem, legalább a lapokon keresztül.

A könyvet és élményt köszönöm a Park Kiadónak!

Csábuljatok el ti is, például innen!

 Kiadta: Park, 2016 

 Fordította: Fodor Zsuzsa 

 Eredeti cím: Du findest mich am Ende der Welt 

 Eredeti megjelenés: 2008 

 Terjedelem: 224 oldal 

~°°~____________~°°~

Kategória, amelyet a könyv lefedhet a 

Miamona's Reading Challenge 2016 olvasási kihívásomon:

1. Frissensült

~°°~____________~°°~

Az írott szó és a szerelem rózsaszín bizsergése legyen veletek,

Miamona